Elindult az utolsó hajrá a 2023-as EKF-címért

Pénteken 12 óráig adják be az Emberi Erőforrások Minisztériumába a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címért versenyben lévő városok a második körös pályázatukat, így Győr is fontos mérföldkőhöz érkezett. Ezen a napon a Dunakapu téren programok várják a kilátogatókat, és elindul az óriáskerék is.

Mielőtt részletezzük a győri pályázatot, nézzük meg röviden, miként is zajlik a kontinens kulturális fővárosainak kiválasztása. Az Európai Unió 2014-ben jelölte ki az országok sorrendjét 2020 és 2033 között, ez alapján kerül a sor 2023-ban Magyarországra. Az önként jelentkező városok közül a nyertes kiválasztása kétfordulós pályázattal történik. Győr tehát az első fordulón túl van, ahogy továbbjutott Debrecen és Veszprém is. A nemzetközi zsűri februárban így értékelte városunk pályázatát: „Összességében a bírálóbizottság azt találta, hogy a jelenleg is fejlesztés alatt álló program dinamikus, magával ragadó és érdekes, a projektek pedig távlati szemléletmódról tanúskodnak, ami a jövő építését és fenntartását illeti. Szükséges azonban erőteljesebben összpontosítani az európai és nemzetközi partnerségre, valamint olyan utak feltárására, amelyek mentén továbbfejleszthetők a világos európai dimenzióval rendelkező témák. A bírálóbizottság elvárja, hogy a kulturális stratégiát hivatalosan elfogadják, illetve a projektek többségében más európai országokból érkező partnereket mutassanak fel.”

Borkai Zsolt bízik a város sikerében

A döntést 12 tagú nemzetközi zsűri hozza meg, akik decemberben ellátogatnak a városokba, ezt követően, december 14-én pedig nyilvános lesz a döntésük. A három legfontosabb kritérium, ami szerint meghozzák a döntésüket, a hosszú távú stratégiához való hozzájárulás, az európai dimenzionálás, valamint a kulturális és művészeti tartalom.

Ahogy már sokszor leírtuk mi is: Győr pályázatának központi témája az áramlás, mint természeti jelenség, mint az információ továbbadásának lehetősége, és úgy is, mint a pozitív filozófia kulcsfogalma. Győr áramlási csomópontokban fekszik, és ez az áramlás meghatározza újkori történetét, mindennapjait és jövőjét. Az áramlás minden esetben változás, és a változás megismerése egyben lehetőség, hogy jobbá tehessük magunkat és a világot, amiben élünk.

A városban minden generációnak biztosított a kulturális feltöltődés

A győri pályázat készítői három programcsomagot határoztak meg már az első pályázatban: ez az út, a város és a párbeszéd. Az út témaköréhez tartozó áramlásként tekintünk minden olyan folyamatra, ami Európa újkori történetében jelentős szerepet játszott, és szárazföldi vagy vízi utakon keresztezve alakított, alakít vagy alakíthat a város történetén. Az út programcsomag célja bemutatni a Győrt keresztező európai utakat és összegezni az úton szerzett tapasztalatainkat.

A város programcsomag célja a közös gondolkodás és eszmecsere segítése olyan kreatív fórumokkal, feladatokkal és lehetőségekkel, amik a városban élő összes korosztályt, de hangsúlyosan a fiatalokat mozgatják meg. A programcsomag az urbánus kultúra, a városépítés és a városi fiatalok kreatív képességeinek kiaknázását célozza, lehetőséget teremt a kultúra még minőségibb és sokrétűbb befogadásához, új művészeti műhelyek létrejöttéhez, művészek győri kötődésének kialakításához, megerősítéséhez.

Győrben minden évszakban “áramlik” a kultúra

Az európai kultúra bármely területén folytatott diskurzus lehetőség arra, hogy egymás kultúráját megismerve, közelebb juthassunk közös európai kultúránk megértéséhez, mert a párbeszéd nem más, mint ismeretek áramlása. A párbeszéd programcsomag a 2023-as évben különböző művészeti ágakban és általában a kultúra területén generál eszmecserét, teremt kereteket és fórumot a beszélgetésre.

Csütörtökön délután tárgyalta a győri közgyűlés az önkormányzat 2028-ig szóló Kreatív Győr Stratégiáját, hiszen a meglévő kulturális koncepció 2020-ig fogalmazott meg irányelveket. A stratégia elsősorban a kultúra és a kreatív gazdaság szellemi, nem tárgyiasult területeire fókuszál. Az előterjesztésből kiderül, az önkormányzat a kulturális hagyományokat és értékeket megőrizve szeretné növelni a lakók életminőségét, a város hazai és nemzetközi idegenforgalmi elismertségét. Bővítenék a kulturális és kreatív szektorok kapacitását, valamint a város gazdasági és szociális szektorai közötti hosszú távú kapcsolatokat is fejlesztenék a koncepció szerint. A tervezet összhangban áll az EKF-pályázatunkkal, hiszen annak számos olyan pontja van, amelyet az önkormányzat abban az esetben is szeretne megvalósítani, amennyiben 2023-ra nem Győr nyeri el a címet.

Az áramlás kérdése égetően aktuális

A koncepció készítői nemzetközi jó gyakorlatokat is megismertek, köztük két EKF-projektet megvalósító városét, Kassáét és Linzét. A szlovák és osztrák települések példája is azt mutatja, hogy Európa kulturális fővárosának lenni nem egy egyéves projekt, hiszen a helyieket is fel kell készíteni az év során felpezsdülő hétköznapokra. Ez – azaz, hogy a város polgárai a sajátjuknak érezzék, és ne csak elfogadják, hanem meg is éljék az EKF-et – egyben az EKF-es eredmények fenntartásának egyik záloga is. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat pedig lehetőség számunkra, hogy az áramlásban szerzett évszázados tapasztalatainkat összegezzük, és megosszuk Európával azokat egy olyan korban, amikor az áramlás kérdése több területen is égetően aktuális. Ugyanakkor lehetőség önmagunk számára is, hogy emlékeink feltárásával, történetünk összegzésével és annak európai kontextusba helyezésével megismerjük közösségünket, és jövőnket saját áramlás-hagyományainkra építsük. Szükségünk van egy erős, önmagát megtartó közösségre, egy városra, amiben nemcsak lakni, de élni is varázslatos, és ahhoz, hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tennünk.

Az óriáskerék az új attrakció

Az utolsó hajrához érkeztünk tehát, egy kicsit több mint egy hónap múlva kiderül, miként dönt a nemzetközi zsűri. Addig is, ünnepeljük együtt az áramlást november 9-én, azaz most pénteken: 18 órakor beszédet mond Borkai Zsolt polgármester a Dunakapu téren, majd 18.20-tól Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar koncertezik. Mindeközben pedig, 18.15-től elindul a hatalmas óriáskerék, amelyről páratlan kilátás nyílik a folyók találkozására, a városrészeket összekötő hidakra, a Radó-szigetre, a környező templomok tornyaira és a belvárosi utcákra, terekre. Az 50 méter magas, 30 gondolás, 180 fő befogadására alkalmas attrakció az újabb várakozás időszakában, adventben is a Dunakapu téren marad. S reméljük, az idei adventi várakozás kettős lehet, és Győr újabb sikert érhet el.

Összeállította: Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter