A cég kultúrájától is függ a munkatársak megtartása
„Nemcsak a HR-vezetőn múlik, hogy mekkora mértékben kell megküzdenie a munkaerőhiánnyal egy adott cégnek. A teljes cégkultúra befolyásolja, hogy milyen kép alakul ki a munkaerőpiacon a vállalkozásról” – mondja a tízéves fennállását ünneplő emberi erőforrás tanácsadó mesterszakot megvalósító Dr. habil. Szretykó György egyetemi docens.
„Az álláskeresők döntését az is befolyásolja, hogy milyen az adott cég szervezeti kultúrája, híre a régióban, és mennyire tudta vonzóvá tenni magát. Milyen ösztönzési rendszert, javadalmazás-menedzsmentet alkalmaz. Menyire tervezhető a munkatársak életpályája, előre jutási lehetősége, és milyen stabil lábakon áll a vállalat. Ugyanilyen fontos az is, hogy milyen hatékonysággal él a motivációs, elégedettség mérési vizsgálatokkal, és mennyire veszi komolyan a menedzsment, hogy visszacsatolást adjon ezekről a munkavállalóknak. Mert ha a vezetés elszabotálja ezt, akkor a beosztottak is ugyanolyan lazán fognak hozzáállni a legközelebbi kérdőívhez” – figyelmezteti a munkaadókat Dr. Szretykó György, a győri egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense.
Szerinte a munkatársak folyamatos tájékoztatása, bevonása a döntéselőkészítési és -hozatali folyamatba kiemelkedő fontosságú egy-egy cégnél. „Ahol feudális viszonyok uralkodnak, ott a kvalifikált szakemberek, mérnökök úgy érzik, hogy rájuk nincsen szükség. És ha a vezetőik nem tartanak igényt a javaslataikra, ötleteikre, gondolkodni fognak a munkahelyváltáson. Ha pedig az új helyen is ugyanazt tapasztalják, akkor már a külföldi munkavállalást is fontolóra veszik. Tessék csak körülnézni, és mélyen magába nézni mindenkinek, akit érint” – mondja a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás Fejlesztési Tanszék oktatója.
„Vagyis nemcsak pénzkérdés, hogy egy cég meg tudja-e tartani az embereit. Legalább ennyire szól ez a történet a vezetési stílustól, arról, hogy mennyire tekintjük partnernek a munkatársainkat. A skandináv államokban mindennapos, jól bevált gyakorlat ez a hozzáállás, ezért a versenyképességi mutatókban is előkelő helyen állnak. Érdemes tanulni tőlük. A gazdasági szereplőknek tudomásul kell venniük, hogy feudális viszonyokkal nem lehet megvalósítani a modernizációt. Ilyen értelemben a vezetőkiválasztás már önmagában kihat a cég versenyképességére” – mutat rá az összefüggésekre Szretykó György.
Az Apáczai-kar emberi erőforrás tanácsadó mesterképzése komoly presztízst vívott ki magának az elmúlt tíz évben a HR-szakmában. A képzés során arra helyezik a hangsúlyt, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfeleljenek. A hallgatók kommunikációs, konfliktuskezelő és problémamegoldó készségeit úgy fejlesztik, hogy HR-esként a leendő munkatársak és a vezetők is elfogadják majd őket. Képesek legyenek használni az emberi erőforrás menedzsment legmodernebb módszereit, a toborzásban elterjedő innovációs eszköztárat. Tudjanak alkalmazkodni az új generációk megváltozott álláskeresési szokásaihoz, és a megfelelő csatornákon a leghatékonyabban kommunikáljanak. Éljenek például a játékosítás, a gamifikáció eszközeivel.
„Eközben a digitális forradalomra és a robotizáció nagyon közeli térhódítására nemcsak a HR-szakmát, hanem az egész társadalmat fel kell készíteni” – hívja fel a figyelmet Szretykó György, aki győri munkatársai mellett a pécsi egyetem oktatóitól, Krisztián Bélától, Nemeskéri Zsolttól, Poór Józseftől is folyamatos támogatást kapott az elmúlt években.
A hosszútávú terveik között saját, interdiszciplináris doktori iskola alapítása, angol nyelvű és szakirányú továbbképzési szakok indítása, pályakövető adatbázis kiépítése, és a partner vállalatokkal való együttműködés formalizálása szerepel. A gazdasági szférával már eddig is nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki, a cégeknél működő gyakornoki rendszer megalapozza a nappali tagozatos hallgatók elhelyezkedését. A végzettek kilencven százaléka a HR-területen, tíz százaléka a munkaügyi, tanácsadási területen talál munkát. Mégpedig nagyon gyorsan. Hogyne lennének profik a jól képzett a HR-esek az állásinterjúk kezelésében.
Nyerges Csaba