Szabadhegy: szőlőskertből kertváros

Győr szempontjából fontos várostörténeti bejelentést tett Szalai Attila tanár, történész egy helytörténeti előadáson a Kisfaludy könyvtárban.

Szalai Attila A szőlőskerttől a fejlődő városrészig című helytörténeti előadásán beszélt arról, hogy írásos emlékek hiányában mostanáig nem lehetett pontosan tudni mikor egyesült Győr Szabadheggyel. Az eddigi ismeretek szerint a szakértők az 1800-as évek közepére datálták az összeolvadást. Ezzel szemben Szalai Attila kutatásai során, közvetett bizonyítékokkal arra jutott, hogy ez az időpont 1713 és 1715 közöttre tehető.

Mivel semmilyen írásos nyoma nincs a csatlakozási tárgyalásoknak, a szerződnek, így a szakember azt valószínűsíti, hogy természetes módon olvadt össze a két település, mégpedig az 1711-es pestis járványt követően. Vélhetően közös karanténnal védekeztek a járvány ellen, de így is több ezerre tehető az áldozatok száma, jelentős volt a népességcsökkenés ezért is vált szükségessé az egyesülés – az előadó szerint.

Szabadhegyről egyébként 1221-ből származnak az első írásos források, ekkor mintegy 200-an lakták, szőlőműveléssel foglakoztak.

Pontosan azt sem lehet tudni, hogy maga az elnevezés – Szabadhegy – honnan származik – vetette fel az előadó. A legendák szerint Győrből szökött jobbágyok alapították. Az valószínűsíthető, hogy az ott élők valamilyen privilégiumot kaptak, vélhetően adómentességet élveztek.

Szalai Attila beszélt arról, hogy az első országos jelentőségű esemény a település életében a kismegyeri csata volt, mint ismeretes a franciák bal szárnya Szabadhegy felől támadt. Szóba került még Zichy Ottó, aki az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, a Győri Nemzetőrség parancsnoka, a Győri Honvédegylet elnöke volt, szabadhegyi birtokán állt egykori kúriája, ma a Rózsák terén találjuk faragott emlékművét.

Szabadhegy fejlődésében nagy szerepet játszott a vasútépítés, valamint 1884-ben a huszárlaktanya felépítése.

Jelentős történés volt a település életében, amikor az első világháborút követően felhúzták a rokkant lakótelepet 31 házzal a Templom utca és Isaszeg utca környékén, ahol a háborús sebesülteket helyezték el. Három házon látható még az erre emlékeztető emléktábla – hívra fel a figyelmet a szekember.

Végül az előadó az 1975-76-os József Attila lakótelep legendás építéséről mesélt, felelevenítve, hogy a véletlennek köszönhető annak megszületése. Ugyanis Adyváros után következett volna Marcalváros, annak építészeti tevei azonban még nem készült el, a panel elemeit viszont már legyártották. A megoldás az volt, hogy gyorsan terveztek egy új, kisebb lakótelepet Szabadhegyre. A Jáki-lapos mocsaras területére azonbant, ezért ide csak öt emeletes házakat húzhattak fel – hangsúlyozta Szalai Attila.

Az előadáson Kozma Endre, a Régi Győr közösségi oldal szerkesztője mutatta be gyűjteményének ritka fényképeit Szabadhegyről.

Földvári Gabriella

fotó: Régi Győr