A lakásárak még nincsenek a plafonon

Mire felépül egy társasház, szinte biztos, hogy nincs benne eladó lakás. Pedig az árak négy év alatt megduplázódtak. A plafont még nem értük el, de a szakértők egyetértettek abban, hogy az állami lakástámogatási rendszer új elemei nem lesznek a korábbihoz hasonló hatással az árakra.

Decembertől élesítik az állami lakástámogatási rendszer új elemeit: a kétgyermekes családok számára is elérhetővé válik a maximum 10 millió forintos, új lakás vásárlására fordítható kedvezményes kamatozású lakáshitel. A háromgyermekesek esetében pedig az eddigi 10 millióról 15 millióra emelkedik a maximális hitelösszeg. A szakértők úgy számolnak, hogy a kedvezményes hitellel a legkedvezőbb húszéves piaci hitelkonstrukcióhoz képest évi mintegy 120 ezer forintot spórolhatnak meg az érintett családok.

Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci szakértője szerint a CSOK-hoz kapcsolódó kedvezményes kamattámogatású hiteleket feltehetően sok kétgyerekes család igénybe fogja venni, hiszen a CSOK-ot igénybe vevők nagy része vesz fel lakáshitelt is. A kamattámogatás összege azonban eltörpül a lakásárak növekedéséből adódó többletköltségek mellett, így ez az intézkedés önmagában nem fogja érdemben könnyíteni a lakáshoz jutást.

Azon kérdésünkre, hogy emel-e az intézkedés a jelenleg is magas árakon, Futó Péter így reagált: „bár a CSOK bevezetése egyes ingatlantípusok esetében – új építésű lakások, építési telkek – valóban szerepet játszott az árak hirtelen megemelkedésében, a mostani bővítés feltehetően már nem lesz a korábbihoz hasonló hatással az árakra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az áremelkedés véget érne, de ebben ma főként olyan tényezők játszanak szerepet, mint a munkaerőhiány vagy az építőanyagok folyamatos drágulása. A lakásárak emelkedésével kapcsolatban úgy tűnik, hogy nem értük még el a plafont, de a következő években az áremelkedés ütemének fokozatos csökkenésére számítunk.”

Az ingatlanpiacra a CSOK mellett az áfa-törvény változásai gyakorolják a másik nagy hatást. Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta: a korábbi tervek szerint a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát 2019. december 31-e után kivezetik a piacról, azonban az áfatörvény legújabb változása értelmében a kedvezményes adómérték a változtatást követően is érvényben maradhat azon projektek esetében, amelyek 2018. november 1-je előtt már rendelkeztek építési engedéllyel és 2023. december 31-ig megtörténik az elkészült lakások értékesítése. Az intézkedés eredményeként az eddigi szoros határidő miatti nyomás enyhülni fog a fejlesztőkön, aminek következtében kényelmesebben, nagyobb valószínűséggel és feltehetően jobb minőségben készülhetnek el a már engedéllyel rendelkező új lakások.

Sokakban felmerül a kérdés, ki tudják-e szolgálni az ingatlanforgalmazók a keresletet. Búza Tímea, az Édes Otthon Győr Ingatlan ügyvezető-tulajdonosa kifejtette: most még igen, de biztos, hogy 2020 után kevesebb lakás fog épülni. Hozzátette, Győrött nem könnyű ingatlanhoz jutni, az ő irodájukban a projektek 80 százalékát tervrajzról értékesítik, mire a ház felépül, szinte biztos, hogy nincs benne eladó lakás. Megyeszékhelyünkön minél közelebb van az ingatlan a belvároshoz, annál kapósabb, viszont drágább is, mintha valaki távolabb választ. A legalacsonyabb négyzetméterárak 320-330 ezer forint körül vannak, de a belvárosi ingatlanok négyzetméteréért akár 480 ezer forintot is elkérnek. Nagyon sok beruházás indul most Szabadhegyen, Marcalvárosban és a belvárosban, illetve Sziget is nagyon felkapott. Nagyon népszerű még mindig Ménfőcsanak, Győrújbarát és a szigetközi települések, árban viszonylag kedvezőek és nagyon jó az infrastruktúra – osztotta meg tapasztalatait Búza Tímea.

Sokan nem saját használatra, hanem befektetésnek vásárolnak ingatlant. Budapesten a vásárlók közel fele vesz ilyen céllal lakást, míg a vidéki városokban ennek aránya 25-30 százalék körül van – mutatott rá Futó Péter.

Közel 200 milliárd forintot kaptak a CSOK-ot igénylő családok

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. A kedvezményt a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén az arra jogosult támogatott személyek vehetik igénybe, legalább egy – meglévő és/vagy vállalt – gyermek után.

A CSOK felpezsdítette az ingatlanpiacot, és nagy hatást gyakorolt az ingatlan- és telekárakra. Futó Péter megosztotta lapunkkal a Portfolio statisztikáját: az első két évében, 2017 végéig nagyjából 50 ezer család igényelte a támogatást, melynek összege elérte a 153 milliárd forintot. Az idei első féléves adatok alapján nyár közepén már 195 milliárd forintnál jártunk, ami enyhe növekedés a tavalyi évhez képest. Az összes igénylés 68 százalékát új építésű, 31 százalékát használt lakásra, 1 százalékát pedig bővítésre vették igénybe.

A lakásárak emelkedési üteme országos átlagban még mindig 10 százalék felett van, amivel továbbra is Európa élmezőnyébe tartozunk, de az árváltozás mögött nagy területi különbségek állnak. A legnagyobb ütemű áremelkedés Budapestet jellemezte, ott több kerületben négy év alatt megduplázódtak az árak. Ezt követték a kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő megyeszékhelyeink, például Győr is.

A lakásárakkal együtt a telekárak is emelkedő tendenciát mutatnak, különösen a társasházak fejlesztésére alkalmas nagyvárosi telkek iránt nőtt meg a kereslet. Budapesten például a külsőbb kerületekben 30-40 ezer forint között van az építési telkek négyzetméterára. A megyeszékhelyek közül a legdrágább telkek Győrben vannak, ott a főváros külső kerületeit közelítik az árak.

Nem születik elég gyermek

Az elmúlt néhány évben Magyarországon a született gyermekek száma stagnált, miközben a gyermekvállalási kedv növekedett – olvasható a Demográfiai Portré 2018 kiadvány Gyermekvállalás című tanulmányában, amit Kapitány Balázs és Spéder Zsolt jegyez.

A teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,24-ről 2017-re 1,5-öt csaknem elérő értékre emelkedett. Ez az elmúlt két évtized legmagasabb értéke, ugyanakkor még mindig nagyon messze van a népesség újratermelődéséhez szükséges, kettőt meghaladó értéktől.

A gyermekvállalási kor kitolódása az elmúlt bő fél évtizedben megállt, de sajnos meghaladja a szakemberek szerint ideálisnak tartott életkort. A halogatás miatt nőtt a tervezett gyerekszám és a tényleges gyerekszám közötti eltérés. Akik későbbi életkorban vállalják az első gyermeküket, gyakran a tervezett második vagy harmadik gyermeket már nem szülik meg. Megyénkre az a jellemző, hogy 25 és 34 éves kor között vállalják első gyermeküket, elenyésző azok száma, akik 19 éves kor alatt vagy a 40 éves kor fölött vágnak bele ebbe.

A gyermekvállalási kedv növekedésének ellenére Magyarország népessége fogy. Ennek oka, hogy nyugat-európai viszonylatban alacsony nálunk az átlagélettartam és kevés gyerek születik.

Szerző: Szigethy Teodóra

Fotó: O. Jakócs Péter, Győr+ Archívum, Pixabay