Franciaország megnyitná a vitát a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelmi politika tekintetében, és közben Lengyelország elnöke is úgy fogalmazott, hogy Varsó kész atomfegyvereket fogadni a területén. Hogy mennyire veszélyes ma a háborús helyzet? Arról is beszélt Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.
“Azt mondja az európai külügyi főbiztos, hogy nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború. De a lengyel külügyminiszter mondata vágott a leginkább mellbe a héten, aki azt mondta, hogy ennek a háborúnak nincs diplomácia megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani” – kezdte az interjút a miniszterelnök, aki rámutatott, hogy ezek a súlyos mondatok erős szándékokat takarnak, ezek nem kommunikációs buborékok. “Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határán egyensúlyozunk jelen pillanatban” – emelte ki a kormányfő.
A miniszterelnök a műsor kezdetén felidézte, hogy 1999-ben, amikor beléptünk a NATO-ba, a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött és volt amerikai törekvés arra, hogy mit kell hazánknak tennie, amit a kormányfő elutasított, így nem jött létre akkor egy szerb-magyar háború, ami tragikusan megpecsételte volna a sorsunkat. És bár nem voltunk benne abban a háborúban sem, mégis megviselt minket! “Észnél kell lenni! Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, ami megpecsételte az ország jövőjét. Nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is megtegyék ezt velünk, ebben a kormány is egységes! Ki fogunk tartani a békepárti álláspontunk mellett. Két éve tart a háború, két éve tart az okoskodás. Látom, ott ülök közöttük, érezhető, hogy az európai vezetők hétről hétre sodródnak a háború felé. Aggódom Európa jövőjéért” – mutatott rá Orbán.
Hogy meddig támogatja a nyugat Ukrajnát? Merült fel a kérdés, melyre a miniszterelnök úgy reagált: “A háborúval nem csak veszteség keletkezik. Vannak nyertesei is. Az amerikai elnök megmondta, hogy Ukrajna fegyveres támogatásával Amerika jól jár.” A háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg, de az emberek többsége a béke mögött van. Folyamatosan nő azok száma Európában, akik érzik a veszélyt a miniszterelnök szerint. A miniszterelnök úgy véli az oroszokkal kell biztonsági garanciánkat kötni. “A franciák, vagy ha az amerikaiak itt akarnak háborúzni, később haza mennek, de mi nem tehetjük meg. Nekünk ez a hazánk” – tette hozzá.
Mint mondta, lassacskán Európában háborús felárat kell fizetni a boltokban. A miniszterelnök elmondta: a nagyon nehéz 2023-as év után az a tervük, 2024-es év a gazdasági növekedésről szóljon.
Felhívta a figyelmet, hogy a választások tétje a háború, ezért nem pártokat vagy ideológiákat kell nézni, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők, hogyan viszonyulnak a háborúhoz. “Nem arról volt szó, hogy belevezetjük a kontinenst egy háborúba. Érdemes ebből a szempontból is megnézni az Európai Uniós csatlakozásunk 20 évét” – mondta a miniszterelnök.
Az üzemanyag árak szempontjából kiemelte, hogy az jogos igény, hogy a magyarok is olyan áron jussanak üzemanyaghoz akárcsak más, például országok. “Azt hiszem ezt el kell fogadniuk az ebben érdekelt gazdasági szereplőknek mert ez egy valós elvárás és igény.”
“Ha a gazdaságról beszélünk elmondható, hogy ha béke lenne, akkor kétszeres lehetne a gazdasági növekedés Magyarországon” – fogalmazott a műsorban a kormányfő, majd hozzátette: érdemes megnézni például a németeket, akiket hazavágott a háború, hazánkban pedig érdeke lenne, hogy szárnyaljon, hogy a “Locomotív húzza az európai gazdaságot, de az pillanatnyilag köhög, ágynak esett, influenzás” – fogalmazott a miniszterelnök. Majd hozzátette: a magyar gazdaság akció rádiuszát ki kell terjeszteni, annak ellenére, hogy fókuszban az európai gazdaság marad természetesen.