A Modern Városok Program végrehajtása során a 2017–19 közötti időszakban több esetben az előkészítési munka sem indult el, de voltak projektek, amelyeket megfeszített munkával sikerült megmenteni – mondta Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés elnöke, aki ezúttal beszélt arról, hogyan valósulhatott meg dr. Dézsi Csaba András polgármestersége alatt az új mentőállomás, mi kellett ahhoz, hogy az állatkert mára Európa egyik gyöngyszeme legyen, és hogyan lett a kekszgyár épületéből tudományos park.

Tíz éve befektetőknek adta volna el a város az új mentőállomás telkét

A Szauter úti ingatlan a központi elhelyezkedése és a kórház közelsége miatt ideális volt az új mentőállomás felépítésére, de kis híján kereskedelmi épület vagy társasházak épültek volna ott helyette. A város ugyanis 2013. június 11-én értékesítésre hirdette meg az ingatlant, csak a csodának köszönhető, hogy nem vette meg egy befektető… 2014. december közepén, amikor a regionális mentőszervezettől értesültem, hogy mik a szakmai elképzeléseik, egy városházi megbeszélést szerveztem, hogy legalább a telek értékesítését sikerüljön leállítani, hiszen megfelelő ingatlan nélkül örökre elveszítettük volna a korszerű mentőállomás építésének a lehetőségét. Az önkormányzat egyik vezetője jelezte, hogy a város nem kíván ingatlant biztosítani a mentőállomás építéséhez, de ha a Mentőszolgálat írásban nyilatkozik arról, hogy egy darabot meg kíván vásárolni a telekből, akkor hajlandó leválasztani belőle egy részt.

Világszínvonalú helyre költöztek a győri életmentők

Kara Ákos országgyűlési képviselő javaslatára 2017-ben az elképzelés bekerült a Modern Város Programba, végül a terveket is elkészíttette a város. Sajnos semmi nem ment simán. Amikor dr. Dézsi Csaba András polgármester lett, az volt az információ, hogy indítható közbeszerzésről van szó, majd az árajánlat alapján a pénzt biztosító egyedi kormánydöntés kiharcolása a feladat. Azonban, amikor az állami Beruházási Ügynökség áttekintette a város által korábban készített terveket, kiderült, hogy az nem szakszerű. Az előkészítésbe tehát hiba csúszott, így újratervezés következett, majd 2022. január 27-én megszületett a forrást biztosító kormányhatározat is. Ehhez a győri mentők erőfeszítései mellett az országgyűlési képviselők és a polgármester harcos lobbitevékenysége is kellett, hiszen épp a Covid alatti gazdasági válság időszakára esett a pénz megszerzése. Érezni némi sértődöttséget a volt polgármester részéről, hogy a mentőállomás 2024 februári átadásán nem lett megemlítve a szerepe, de gondolom, nem akarták megbántani, hisz ha rajta múlik, akkor most ott valószínűleg társasházak lennének egészségügyi intézmény helyett. Magyarország kormányának, Kara Ákosnak és dr. Dézsi Csaba Andrásnak köszönhetően viszont Magyarország legkorszerűbb mentőállomása áll ott, amely végre a megérdemelt munkakörülményeket biztosítja az év minden napján értünk dolgozóknak, és szolgálja a Győr térségében élők biztonságát.

Európa egyik gyöngyszeme lett a győri állatkert, amit harminc éve még a bezárás fenyegetett.

Dr. Andréka György 1997-ben vette kézbe az állatkert irányítását, nehéz körülmények között dolgozva megmentette a bezárástól, majd 2017-ben, amikor a Modern Városok Program Győrött is elindulhatott, az igazgató úrnak és elszánt kollégáinak köszönhetően sikertörténet kezdődött. Az MVP-projektek közül ez volt az egyetlen, ahol az előkészítő munka már a megállapodás aláírásakor csúcssebességre váltott, így az év végén támogatási okirattal is rendelkezett a város a Xantus János Állatkert átfogó fejlesztésére. A projekt orrszarvúház építését, új főbejárat kialakítását, a majom- és a zsiráfház bővítését, a takarmány-feldolgozó felújítását, Himalája-, pingvin- és törpevíziló-bemutató megvalósítását, az állategészségügyi központ, valamint a műhelyépület felújítását tartalmazta akkor.

Jól haladt a kivitelezés, a bővítéshez szükséges területet is sikerült megvásárolni, azonban az elefántház nettó 980 millió forintos megvalósítása még nem indulhatott meg. A jelentős többletforrás kiharcolása már dr. Dézsire maradt, a covidos nehézségek közepette harmadával kellett megnövelni a beruházási forrást. Szerencsére sikerült, így éves szinten negyedmillió, felerészben külföldi látogató érkezik Győrbe, ami nem is csoda, hisz Európa egyik gyöngyszemét sikerült létrehozni. Az állatkert amellett, hogy minden korosztály számára kellemes időtöltést kínál, hangsúlyosan vesz részt a felelős állattartással és az állatvédelmi feladatokkal kapcsolatos felvilágosító és szakmai munkában is.

A kekszgyár ma már a tudományt szolgálja

A kekszgyár bezárása után a terület magántulajdonosai ingatlanfejlesztésben gondolkodtak. A város ennek megfelelően a területet városközponti vegyes funkciójú övezetbe sorolta, ami azt jelenti, hogy elméletileg szállások, lakások, irodák, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is felépíthetővé váltak. 2016. május 23-án a Közgyűlés döntésének értelmében a 2009-ben elhagyott ingatlan tömbbelsőjében, egy tízszintes és több hétszintes ház építését lehetővé tevő szabályozást fogadott el, harmincszázalékos zöldterület biztosítása mellett. Ha az elképzelés megvalósul, akkor ez az emblematikus helyszín sosem szolgálhatta volna a köz- és városérdeket, a sűrű beépítés és a rendkívüli plusz gépjárműforgalom pedig végső csapást jelentett volna a térség közlekedésére.

A Modern Városok Program kapcsán a Magyar Állam megvásárolta az ingatlant és a Széchenyi István Egyetem részére adta át azzal, hogy a révfalui oldalon már körülhatárolt egyetemi campus számára új fejlesztési területet biztosítson. A projekt 2020 tavaszán kapott esélyt a megvalósításra, amikor az egyetem vezetése a várossal összefogva elérte, hogy a kiemelt gazdaságfejlesztési és innovációs programba bekerüljön. A pénzekért sokan álltak sorba, így a 6,766 milliárd forintos támogatásért nagy küzdelmet kellett folytatni, de végül a 2021. január 14-én hatályba lépett támogatási szerződés alapján megindulhatott az építkezés.

2023 év végén olyan tudományos park jött létre Győrben, ami közös otthont ad a gazdaságnak és a kutatásnak, hozzájárul a magas színvonalú képzésekhez, valamint a kutatói és a vállalkozói szféra kapcsolatának erősödéséhez. A világ első ilyen parkját a kaliforniai Stanford Egyetem hozta létre az ötvenes évek elején, az egyetem vállalati kapcsolataira alapozott kutatásait végezték ott, és ebből nőttek ki később a Szilícium-völgy cégei. Vízió tehát Győrött is van, a megvalósítás pedig folytatódik, hiszen további két fejlesztési ütem előkészítése is zajlik, amelyre tavaly év végén a kormány újabb 2 milliárd forint támogatást biztosított. Az egyetem, a város és a kormány szoros együttműködése garantálja, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben is megmaradjon a régiónk versenyképessége.