Ha van valamit amit az emberek eldönthetnek az a háború és a béke kérdése - erről is beszélt pénteken reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök a közelgő választások súlyáról, de a migrációs nyomásról is szólt a műsorban.
Hogy miért hangolják a nyugati társadalmakat háborúra? Mi ezzel a cél? Ezt a kérdést tette fel elsőként a műsorvezető vendégének, Orbán Viktornak. “A hadseregek megléte szüksége, az nem háborúhoz vezet. Furcsa módon a hadseregek nem léte vezet a háborúhoz. Mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség. Szokták mondani, ha békét akarsz, készülj a háborúra” – kezdte a csütörtöki beszélgetést a miniszterelnök. Mint mondta, nagy baj, hogy Magyarországnak sokáig nem volt meg a képessége, a nemzeti hadseregünk még most sem legerősebb, de azon az úton haladunk, hogy megerősödjön.
A kormányfő elmondta, sokan teszik fel azt a kérdést is, hogy megáll-e Oroszország akkor, ha legyőzi Ukrajnát. “Úgy látom, hogy az orosz hadsereg komoly háborút vív, és nem bírja az ukránokat legyűrni. A NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval, hiszen százszorosa, ha nem az ezerszerese. Így nem tartom reálisnak azt a feltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszercsak az egész nyugati világot jön és hamm bekapja. Hogy ma bárki meg merjen támadni egy NATO-tagállamot, ennek az esélye rendkívül csekély, különösen azért, mert mi világossá tesszük, hogy a NATO védelmi szövetség, és nem tűrjük, hogy bármi olyan történjen, amely valamelyik tagállam szuverenitását sértené” – mutatott rá Orbán Viktor. Úgy véli egy maga fajta vezetőnek nem csak előre kell tekintenie, hanem hátra is, így hónapok óta tanulmányozza az első és a világháború előkészítésének menetét, és mint mondta, a mostani állapothoz mérten riasztóak a hasonlóságok.
“Ami ma Brüsszelben és Washingtonban zajlik az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugaton mondhatjuk, hogy Európa háborúba lépésének előkészítése”– tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta két éve folyamatosan felteszi azt a kérdést, miért nincs izolálva a háború, miért nincsenek béketárgyalások, ehelyett csak sodródik bele Európa két szláv nép konfliktusába. “Ma már arról beszélünk, hogy egyesek Ukrajna légterében akarnak orosz eszközöket megsemmisíteni. Ez egy háborús akció előkészítésének a kommunikációs művelete” – emelte ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy többször feltette a kérdést, hogy mekkora segítségre van szüksége az ukránoknak, hogy az oroszokat kiszorítsák a területükről. Ekkor mindig néma csend volt. “Ha katonai összeütközés lesz olyan szereplők között, akiknek atomfegyvere van, az a legsötétebb jövőt jelzi előre.”
A kormányfő rámutatott, hogy egy háborús tervezés zajlik a NATO brüsszeli központjában, munkacsoportok dolgoznak azon, hogy a NATO hogyan tudna részt venni a háborúban. “Mi jeleztük, hogy sem fegyverzeti, sem pénzügyi segítséggel nem akarunk beszállni ebbe. Ez egy ott is vagyunk, meg nem is helyzet. Nem tudom meddig lehet ezt fenntartani. Ragaszkodunk a NATO alapokmányához, és komoly munka zajlik, hogyan tudunk a NATO keretein belül maradni, hogy nem veszünk részt egy NATO-tagországon kívüli akcióban” – fejtette ki hazánk törekvéseit a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a közelgő választás a háború és a béke kérdéséről szól. Szól persze a migrációról és a hagyományos családok védelméről is, de mindig bejön a háború kérdése. “Ami engem foglalkoztat az az, hogy hogyan fogjuk értelmezni néhány év múlva ezt a választást. Mit mond majd erről az utókor. Könnyen lehet, hogy azt, hogy ez volt az a választás, ahol eldőlt a háború és a béke kérdése” – mutatott rá a műsor vendége.
Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy az európai vezetők körében nem világos, miért állnak a háború mögött. Vannak politikusok, akiket meg lehet vásárolni, például háborúpárti pénzemberek fizetik a magyar baloldalt is. “Ha ránézünk az európai élet bajaira, és keressük az okait, hogy hogyan jutott ide Európa, akkor annak a gyökereit a háborúkhoz vezethetjük vissza. Nem csoda, hogy az európai keresztény világ, mely korábban meghatározó volt, képtelen a védekezésre. Ha az európai háborúkat kell vizsgálni látjuk, hogy minden háború mindenkinek veszteséget okozott” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, egy végső mentsvára van a politikának mindig, az pedig nem más, mint a nép.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben azt várják el a politikusoktól, hogy eszméket képviseljenek. “A magaztos eszmék nem lehetnek fontosabbak, mint maguk az emberek. A végső mentsvár az emberek hangja, az emberek választásának a súlya. Ha van valamit amit az emberek eldönthetnek az a háború és a béke kérdése” – ismertette. A kormányfő úgy véli háború és a béke kérdése nem statikus, nem fekete-fehér. “Ha sikerül megfelelően szavazni, a nyugati világ a szakadék szélén talán meg tud állni!”
Magyarországnak naponta hatmillió forintot be kell fizetnie Brüsszelnek, mert nem engedjük be a migránsokat. Erről is kifejtette véleményét a miniszterelnök. “Vérlázító, hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja, hogy kit engedhetünk be az országunkba. Van egy ennél is abszurdabb: miközben mi védjük Európát, kerítést építünk, még Brüsszelből hátba lövik Magyarországot. Kiveszik a zsebünkből a napi 6 millió forintot, mert nem engedjük be a migránsokat. El kell zavarnunk ezeket az európai vezetőket!” – zárta a reggeli találkozót pénteken Orbán Viktor.