Bulvár Anno sorozatunk harmadik részében többek között az Arrabona név eredetének nyomába indulunk, és azt is eláruljuk, ki írta le először a mai formában Győr nevét.
Köztudott, hogy a négy folyó határolta vidék első ismert lakói a kelták voltak. Ők még Arrabonának hívták, amellyel talán a Rába folyó lassú, csendes hömpölygésére utaltak. Vagy esetleg a szó másik jelentése, azaz a vöröses-barna lehetett a névadó? Elég csak a Kossuth hídról letekinteni a Rába és Duna összefolyására, hogy megértsük ennek a hipotézisnek a jelentését. Mindenesetre a rómaiaknak tetszhetett az elnevezés, mert Pannónia meghódítása után nem változtattak rajta. Sőt, a szlávok és németek még ma is Rabnak, illetve Raabnak hívják. Nem így a magyar nyelvészek, akik etimológiai megfontolásból az avar népcsoportra szavaznak. Ők ugyanis gyűrű alakú sáncokkal körülvett erődítménnyé alakították át a várost, és egyesek szerint ebből keletkezett a török gyűrűvár – rövidített formában győrvár – elnevezés. Mások viszont a régi magyar gyür, azaz bucka, domb szóra gyanakodnak, amely értelemszerűen árvíz idején is szárazon marad.
Na de térjünk csak vissza a valóságba! Városunk latin elnevezése, a Jaurinum, egy 1002-es pápai bullában bukkant fel először, egy évszázaddal későbbi okmányokban azonban már inkább Geur alakban fordul elő. Miért is? Ez egy előkelő német nemzetség neve, akik az első győri ispánt és több nádort is adtak az országnak, de az sem kizárt, hogy a jeles família éppen a helynévről nyerte családnevét. Könyves Kálmán kicsit csavarva rajta, egyik oklevelében már Geuriensis néven említi, ami végül sokáig rajta is ragadt. Ne feledjük azonban, hogy az Európa leigázására igyekvő török hadak is ráragasztottak városunkra egy jellegzetes elnevezést. Amikor ugyanis 1529 szeptemberében a szultán Bécs ostromára indult, a német várkapitány jobbnak látta inkább kereket oldani Győrből. Előtte azonban felgyújtották a fellegvárat, így a katasztrófa-turizmusra befizető janicsárok ellenállás nélkül vonulhattak be a városba. A lángnyelvek által körülnyaldosott helységet krónikásaik ezután Janik Kala, vagy magyarulÉgett Város néven emlegették. De akkor mikortól is használjuk a Győr nevet? Első ízben egy jezsuita pap, Katona István írta le ilyen formában 1779-ben kiadott művében, a Historia critica regum Hungariae-ben. Hivatalos iratokban viszont ebben a formában csak a magyar nyelvtörvény életbe lépése után terjedt el.
Korábban a témában: