Ha az elődeink nem gondolkodtak volna nagyban, akkor Győr most nem lenne ennyire erős gazdasági és kulturális központ. Fontos, hogy egy városvezető a napi feladatok ellátása mellett se hanyagolja el a város jövőképével való foglalkozást, ami független attól, hogy épp milyen pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre. Az általános világgazdasági nehézségektől függetlenül tervezni muszáj, hiszen, ha – legalább a szomszédunkban – végre újra béke lesz és jobb idők jönnek, akkor kellenek a tervek, különben nem lesz lehetőség fejlesztések indítására – mondta lapunknak Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Borkai hibáit előnyre kell fordítani

Van, hogy az elődök hibája, lustasága teremti meg a jobb lehetőséget. Köztudott, hogy a Modern Városok Programban lévő elképzelések jó részénél a Borkai Zsolt által vezetett önkormányzat a program 2017 tavaszi indulásától a 2019. novemberi „emlékezetes” lemondásig eltelt 2,5 éves időszakban el sem kezdte az előkészítő munkát. Elképzelés volt egy filharmonikus hangversenyterem építésére, amelynél nemhogy terveket nem készíttettek, de a konferencia központnak még a helyét sem találták ki, hogy hol legyen, és még a szükségességét sem támasztották alá, hogy egyáltalán érdemes-e ilyet építeni. A színház felújítása helyett egy grandiózus átépítést álmodtak meg, amely ötéves időtartamra egy cirkuszi sátorba száműzte volna a színházi és balettelőadásokat, miközben az egész belváros élete megbénult volna. A tervek készítésébe persze pont a színházban dolgozó szakembereket nem vonták be, így funkcionálisan rosszabb körülmények várták volna művészeket 2026 körül, a nézők – ha ötévnyi hányattatás után még maradtak volna néhányan – pedig az előadás után 2-3 órával az automata liftes mélygarázsból előkerülő autójukra várva azt kérdezték volna, hogy ki volt az, aki ezt 50 milliárd forintért engedte megépíteni.

Az ifjúságtól elvettek és nem adtak helyette semmit

Az „ifiház” helyére európai uniós és állami finanszírozásban parkolóház épült. Az Árpád úti épület már elavult volt a fiataloknak szóló koncertek, események megtartására, a térségben lakókat is zavarták a rendezvények, a belvárosban pedig sosincs elég parkolóhely, így ez egy szükséges beruházás volt, de a Borkaiék által lebontatott épület helyett a fiatalok nem kaptak semmit.

A Rába-gyár helyén élhető városrész jöhet létre, ahol a kultúra mellett a fiatalok is otthonra találhatnak

Ez a helyzet adta az ötletet a vízióhoz, ami bőven több, mint egy kulturális központ. Egy modern, zöld, energiahatékony és élhető, új városrész koncepcióját álmodtuk meg, amelyben egy nemzetközi hírű építésziroda társadalmi munkában nyújtott kimagasló szakmai segítséget.

Húsz éve az egykori Rába-gyár területére tízemeletes tömbökkel, sűrű és zsúfolt lakótelepi beépítést terveztek, mintegy hatezer lakással, amelyből szerencsére csak kevés valósult meg. A Mosoni-Duna-parton lévő hatalmas, kihasználatlan területet inkább olyan funkciókkal érdemes beépíteni, amelyek közösségi célokat szolgálnak, de nem elszigetelten, hanem a városszövetbe illesztve.

Színház, balett-, filharmonikuskoncert-terem, ifjúsági és rendezvényközpont, mindenki által használható közösségi terek, szolgáltatások (szálláshely, étterem stb.), teljes vízpart-rehabilitáció, nagyarányú zöldfelületek, egy hajózható kanális, valamint a Széchenyi-egyetem és az új városrész között a történelmi belvároson keresztül egy új „győri Duna-korzó” épülhetne. A fejlesztéshez magánerős lakóépület-fejlesztés és a szükséges intézményi infrastruktúra is szervesen hozzátartozik, iskola, óvoda, bölcsőde, szociális intézmények, valamint irodák, üzletek, szolgáltatások is létrejöhetnének majd itt. A terület nagysága miatt bőven van hely parkolók építésére is.

Ez nem egy városi vagy vármegyei léptékű elképzelés, megvalósulása kuriózum lehet még európai méretekben is, kitörési pont lehet a városnak, a régiónak. Ilyen komplex fejlesztési projekt még sosem valósult meg, de még vízióként sem került sosem megfogalmazásra a térségben.

A kisstílű, politikai hangulatkeltők persze – a lényeget elhallgatva – igyekeztek ezt lázálomnak beállítani, amit azzal fűszereztek, hogy a polgármester le akarja bontatni a színházat. Erről így sosem volt szó. Ha egyszer majd lesz új épület, ahová átmenet nélkül, közvetlenül átköltözhetnek a társulatok, akkor majd a szakemberekkel és a győriekkel közösen lehet dönteni a jelenlegi épület sorsáról.

Innovatív városvezetőre van szüksége Győrnek

Huhogók mindig vannak, de az ő irányításuk mellett még mindig jurtában laknánk és vándorszínészek által jutnánk kulturális élményhez a puszta közepén. Ha valaki nem képes gondolkodni a jövőről, ha kizárólag földhözragadt elképzelései vannak, amivel hecckampányt folytat az egyéni ambícióinak elérésére, vagy már bizonyította, hogy ha esélyt kap, akkor sem fog hozzá a munkához, a lehetőséget elvesztegeti, az nem alkalmas Győr vezetésére. Győrben szorgalmas és okos emberek élnek, akik tudják, hogy Győr csak egy innovatív ember, dr. Dézsi Csaba András vezetésével lehet sikeres a következő években, akinek a napi feladatok megoldásán túl arról is van elképzelése, hogy milyen legyen a városunk 20-30-50 év múlva.