2014 óta minden állampolgár kérhet tájékoztatást arról, hogy mely jelölőszervezetek ellenőrzött ajánlóívei között található meg a neve. A mostani választás különlegessége, hogy októbertől hatályos, azaz addig még a mostani képviselők maradnak hivatalban. A részletekről dr. Bakonyi Bernadettet, Győr aljegyzőjét kérdeztük.

Június 9-én új formában tartanak választásokat Magyarországon: egyrészt az Európai Unió teljes területén európai parlamenti választásokat rendeznek, hazánk pedig – egy külföldön már bevett gyakorlatnak számító megoldást alkalmazva – a helyhatósági választásokat is megtartja ebben az időpontban. Ez utóbbinak hagyományosan októberben volt eddig az ideje, és a mandátumok átadásának tekintetében nincs is változás ezen a téren. „A jelenleg hivatalban lévő önkormányzati képviselők és polgármesterek megbízatása nem szűnik meg június 10-én, októberig gyakorlatilag minden változatlan marad, ettől a dátumtól lép életbe a most megválasztott képviselők és polgármesterek megbízatása” – árulta dr. Bakonyi Bernadett, Győr aljegyzője a Győr+ Médiának. A vonatkozó jogi szabályozás arról is rendelkezik, hogy a mostani választáson kivételesen négy és fél évre választjuk a képviselőket, azaz 2024 októberétől 2029 tavaszáig tartanak majd a mandátumok.

Az elmúlt hetekben több online platformon is jelentek meg olyan bejegyzések, amelyek azt sugallták, hogy több jelölt is hamis aláírásokat adott le az ajánlóíveken. Erre vonatkozóan még 2014-ben döntött az Országgyűlés: minden választópolgár kérhet tájékoztatást arról, hogy az adatai szerepelnek az ellenőrzött ajánlások között. „A Nemzeti Választási Iroda 2022-ben vezette be a KITAJ online rendszert, amelyben már rendkívül könnyen ellenőrizheti bárki, hogy a leadott és ellenőrzött ajánlások között szerepel-e a neve, és ha igen, melyik jelölőszervezetnél” – tette hozzá dr. Bakonyi Bernadett, hangsúlyozva: a választási irodák csak addig folytatják a leadott ajánlások tételes ellenőrzését, amíg az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez, illetve listaállításhoz szükséges számot, ezért csak az így ellenőrzött ajánlások „kereshetők” vissza.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választáson több mint 130 ezer lekérdezés történt, a választási irodákhoz érkező, visszaélés gyanúját felvető panaszok száma száznál kevesebb volt.