Szlovákiában a végeredmény szerint az ellenzéki progresszívek nyerték a legtöbb mandátumot
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) nyerte a legtöbb mandátumot, de a legnagyobb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SSD) csaknem megduplázta európai parlamenti (EP-) képviselőinek számát, viszont a felvidéki magyarság politikai képviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be - derült ki az országban már szombaton lezajlott EP-választás hivatalos végeredményeiből, amelyet vasárnap este ismertettek az állami választási bizottság és a statisztikai hivatal közös pozsonyi sajtótájékoztatóján.
Az ország történetében ötödik EP-választáson a részvételi arány 34,38 százalékos volt, ami ugyan európai uniós átlagban, valamint a más szlovákiai választások részvételi arányához képest alacsonynak számít, de jóval magasabb az összes eddigi szlovákiai EP-választás részvételi arányánál. Szlovákiában korábban uniós szinten rendszerint a legalacsonyabbnak bizonyult a voksolás részvételi aránya, öt évvel ezelőtt nem egészen 23 százalékos, 2014-ben pedig mindössze 13 százalékos volt.
A mostani választáson 23 politikai csoportosulás indult az összesen megszerezhető 15 EP képviselői helyért, közülük ötnek sikerült mandátumot szereznie, ami eggyel kevesebb, mint öt éve, és hárommal kevesebb, mint tíz évvel korábban.
A legtöbb mandátumot, szám szerint hatot az ellenzéki liberális-progresszív Progresszív Szlovákia (PS) szerezte meg a leadott voksok 27,8 százalékával, és nekik így az eddiginél kettővel több képviselőjük lesz Brüsszelben. A második helyen a legerősebb szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány végzett a voksok 24,7 százalékát megszerezve, s így ráerősítettek EP-képviseletükre, ahol 5 mandátumuk lesz az eddigi három helyett.
A harmadik legjobb eredményt, a voksok 12,5 százalékát megszerezve, a parlamenten kívüli, radikális nemzeti-konzervatív Köztársaság (Republika) érte el, nekik két képviselőjük lesz az EP-ben. Egyaránt 7 százalék körüli szavazatot kapott, és így egy-egy mandátumot szerzett a várakozásoknál gyengébben szereplő második legnagyobb kormánypárt, a korábban Peter Pellegrini megválasztott köztársasági elnök által vezetett Hang (Hlas-SD) és a parlamenti ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).
A felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be, a Magyar Szövetség a leadott voksok 3,9 százalékát szerezte meg.
A mandátumszerzésre korábban esélyesnek tartott szlovákiai pártok közül az EP küszöbén kívül maradt még az eddig két EP-képviselővel rendelkező, parlamenti ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Igor Matovic korábbi miniszterelnök pártja, a Szlovákia (Slovensko) is.
A Progresszív Szlovákia vezetői pozitív hírként és sikerként értékelték az általuk elért eredményt, úgy vélve, hogy győzelmük azt mutatja: az Európa-pártiságra voksolt a választók zöme.
Az Irány vezetői sikernek, illetve a kormány és az általa folytatott “szuverén politika” mandátumának megerősítéseként értékelték az eredményt, rámutatva: a nemzeti és a konzervatív erők szerezték meg a voksok többségét, ami azt mutatja, hogy a választók többsége változást akar az Európai Parlamentben.
A Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és a párt listavezetője, Berényi József egyaránt megköszönte választóiknak a részvételt és a rájuk leadott voksokat. Berényi József a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva az altaluk elért eredményt “egyértelmű kudarcnak” nevezte. “Mivel a magyarságot a szlovák pártok nem támadják, meggyengült a közösségünk politikai immunrendszere. Ez a folyamat várhatóan folytatódni fog, még inkább aláásva az etnikai politizálás lehetőségeit” – fogalmazott Berényi József a ma7.sk-nak nyilatkozva.