Biczó Zalán egyetemi könyvtárost régóta foglalkoztatta Egon Schiele (1890-1918) osztrák expresszionista festőművész győri tartózkodása. A bécsi Schiele Dokumentációs Centrumban elérhető képeslapok - amiben több győri keltezésű lap is megtalálható - nagy segítségére voltak.

Biczó Zalán friss kutatásaiból kiderül: a fiatal művész 1912. december végétől 1913. január elejéig Győrben a Hotel Meixner Royalban (ma Rába Hotel) lakott. December 21-én vonattal érkezett a bécsi lakhelyéről városunkba. Másnap levelezőlapot  írt édesanyjának és  barátnőjének, amelyekből kiiderült, hogy az akkor még kevesek által ismert festőt megérkezése után azonnal a szeszgyárba vitette autóval a szeszgyár igazgatója, Lederer Ágoston.

A  világhírnév kapujában álló Schiele a szálloda  írólapját és borítékát használta levelezőlapoknak. „Az emberek nagyon kedves voltak” – fogalmazott a fiatal festőművész. Aznap még színházba is elmentek. „A város majdnem akkora mint Linz” – írta szerelmének Wally Neuzilnak, december 22- én Wallynak a Baross hidat és a mai Bartók Béla (akkor Hosszú utca) elejét ábrázoló – a városháza tornyából készült felvétel – képeslapot küldött. Ez a képeslap 2023-ig magángyűjtőnél volt, ekkor került a bécsi Leopold Múzeum-Magánalapítvány tulajdonába. Ugyanazon a napon írta Arthur Roessel művészeti írónak: már öt lapot rajzolt és tetszik a Lederer családnak: „csodálkoznak, hogy milyen magabiztosan dolgozom.” Roesslertől húsz koronát is kért sürgősen a Meixner Szálló 20. szobájába, ahol győri tartózkodása alatt lakott. Mindegyik levele a hotel papírjára íródott.

1912. december 24-én a városban sétálva látta meg a fahidat, ami őt ázsiai, és kínai hidakra emlékeztette – fogalmazta meg egyik Bécsbe írt képeslapján. Ezek után a Die Brücke (A híd) című festményén örökítette meg a mostani révfalusi híd elődjét. A Lederer-család több tagját megfestette, ezek magángyűjteményben és  híres múzeumokban megtekinthető.

Az újév napját Bécsben töltötte, majd 1913. január 5-én Győrből Révfalut ábrázoló képeslapot adott fel Bécsbe, szintén Arthur Roesslernek, amiben jelezte, hogy jól érzi magát a városban. Schiele Győrben megfestette Erich Lederer portréját is. Ekkortól szoros baráti kapcsolatba került a Lederer-család tagjaival, akik a Schiele-festmények gyűjtőivé is váltak.

Aki Schiele képeket-rajzokat szeretne látni, az Bécsben, a Leopold múzeumban megtekintheti, hiszen itt őrzik a legnagyobb anyagot: a több mint nyolcezer darabos gyűjteményből 220 festményt, rajzot, akvarellt amit Egon Schiele jegyzett. Tullnban, ahol született pedig látogatható a szülői háza, ahol az érdeklődők mélyebb betekintést kaphatnak a festő életkörülményeibe.  1990-ben, a festő halálának 100. évfordulóján létesítettek múzeumot műveinek a város. Mégpedig az egykori járási börtönben, amelynek egy ideig Schiele maga is lakója volt. Fülledt erotikájú testábrázolását ugyanis életében és utána még sokáig nemcsak szemérmetlenségnek, hanem büntethető pornográfiának tartották. A festőt ezért bíróság elé állították, elítélték és bebörtönözték. Egykori cellája ma a múzeum birtokában lévő legértékesebb festményeknek ad helyet.

 A művész alkotásai a mostani aukciókon csillagászati összegekért találnak új tulajdonost.