Magyarországnak fontos célja a közelgő európai uniós elnöksége idején a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat felgyorsítása, ezért a kormány egyebek mellett kormányközi konferenciákat kíván tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, illetve újabb fejezeteket akar megnyitni Szerbiával - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.

A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján ismertette a magyar EU-elnökség vonatkozó terveit az idei év második felére: kormányközi konferenciákat kívánnak tartani mind az öt nyugat-balkáni tagjelölttel, újabb csatlakozási fejezeteket kívánnak megnyitni Szerbiával, legalább hét fejezetet le akarnak zárni Montenegróval, meg kívánják nyitni az első fejezeteket Albániával, el akarják fogadni az egyeztetések megkezdését lehetővé tevő tárgyalási keretet Bosznia-Hercegovinával, illetve cél az érdemi tárgyalások megkezdése is Észak-Macedónia új, erősen integrációpárti kormányával.

Ezt követően aláhúzta, hogy ezen országok minél előbbi belépése nem csupán politikai vagy biztonsági, hanem gazdasági érdek is.

Erre példaként említette, hogy a térségbeli magyar beruházások értéke mára elérte a 2,5 milliárd eurót, és a kereskedelmi forgalom is négyszeresére nőtt 2010 óta, értéke meghaladta a hétmilliárd eurót.

Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy hazánk integrációs szakértők küldésével is segíti a bonyolult csatlakozási eljárást, illetve képzést nyújt a régióból érkező tisztségviselőknek a folyamat előmozdítása érdekében.

“Úgy gondolom, hogy ebből a mostani turbulens, válságokkal teli időszakból az jelenthetné a kiutat, ha megpróbálnánk visszatérni a kölcsönös tiszteletre alapuló kelet-nyugati együttműködéshez” – mondta.

“Ehhez hidakra van szükség, márpedig Közép-Európa, Délkelet-Európa, a Nyugat-Balkán betöltheti ezt a szerepet” – tette hozzá, kiemelve, hogy Magyarország jól demonstrálja, hogy milyen előnyökkel jár a kelet-nyugati együttműködés.

“Készek vagyunk hídszerepet betölteni, és megadni minden lehetséges támogatást a nyugat-balkáni országok számára ahhoz, hogy hídként működhessenek egy jobb, előremutatóbb és békésebb európai jövő érdekében, ahol a gazdaság fejlődésére tudunk összpontosítani végre a szomszédságunkban dúló háborúk helyett” – jelentette ki.