Huszonkét éves a legidősebb hazai fészkelő gólya, egy Győr-Moson-Sopron megyei falut választott otthonának.

A matuzsálemi korú tojót 2003-ban jelölték Győr-Gyirmóton, még fiókaként. Azóta csak 2006-ban mutatta meg magát Rábapatonán, majd 18 évvel később idén, ugyanazon fészekben. Jelölőgyűrűjét a nemzetközi gólyaszámlálás keretében a június 19-i gólyagyűrűzésen olvasták le, amit több mint 200 óvódás és kisiskolás kísérhetett figyelemmel.

A kiváló egészségi állapotnak örvendő gólya jelenleg is 5 fiókát nevel, 22 évesen pedig ma a Magyarországon fészkelő a legidősebb fehér gólyának számít. Egy ilyen matuzsálemi korú madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület feljegyzéseiben és a magyar madárgyűrűzési adatbankban is rekordnak számít.

Gyirmótot mindig is egy „gólyás falu”-ként tartották számon, ám az utóbbi években a szokásos 6 gólyapárból már csak 1 tért vissza fészkelni. Ezért is fontos a gólyaállomány szervezett ellenőrzése és nyomonkövetése. A gyűrűzési folyamat a fehér gólyák esetében fióka korban történik, a szakemberek pedig folyamatosan ellenőrzik a fészkeket és adatokat gyűjtenek a madarakról.

„Majdnem 25 madárról tudunk a megyében, akik költőmadarak és gyűrűsek. Tudjuk az életútjukat, honnan származnak, mióta költenek, úgymond ez a gyűrűzés lényege és alapja” – mondta Győrig Előd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kisalföldi helyi csoportjának titkárhelyettese.

A fehér gólya kiemelten védett fajnak számít, Győr-Moson-Sopron megyében az Egyesület 1986 óta végez állományfelmérést, mivel a védelem alapja a tájékozottság. A gólyák megfigyelésében a lakosság is aktívan részt vehet, minden fészeknek van saját, önkéntes megfigyelője.

Televíziós szerkesztő: Németh Boglárka