Ha azt szeretnénk, hogy a magyarság fennmaradjon, akkor a demográfiai helyzetet családpolitikai eszközökkel kell kezelni - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára Sártoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem szombati rendezvényén.

Hornung Ágnes a Lépéskényszer – Európa demográfiai kihívása című kerekasztal-beszélgetésen elmondta, az, hogy az európai trendekhez képest a magyarországi születésszám jól áll, az az elmúlt tizennégy év munkájának eredménye. Hozzátette, 2010 előtt a teljes termékenységi arányszám csökkenő tendenciát mutatott, hiszen sem anyagi biztonság, sem politikai biztonság nem volt az országban.

Kiemelte, ezek az alapfeltételek ahhoz, hogy a jövőbe lehessen tekinteni családpolitikai szempontból. Magyarország a migrációt tekintve is egyértelmű értékvállalást tett és a kormány a demográfiai helyzetet magyar eszközökkel, Magyarországon szeretné kezelni – mondta az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, a kormány sokat tesz azért, hogy szülessenek gyermekek és legyenek olyan fiatalok, akik dolgoznak. Hozzátette, az ideális teljes termékenységi arány az kettőnél nagyobb szám lenne, és ha egy családban kettőnél több gyermek születik, akkor már “nőtt a nemzet”. Hornung Ágnes elmondta, nagyon jó eredmény, hogy ez a szám az elmúlt tizennégy év alatt 1,23-ról 1,52-re növekedett, mellyel Magyarország az ötödik helyen van az Európai Unióban (EU). Az esetleges csökkenés a koronavírus-járványnak, a háborúnak és az ezekkel járó gazdasági nehézségeknek tudható be – fűzte hozzá.

Kiemelte, a kormány sok olyan intézkedést is hozott, amelyekkel szeretnék bevonni az ifjúságot a munkaerőpiacra. Ilyen például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentessége, ami a magyar családpolitika egyik fő eleme, az anyagi biztonság elérésében segíti a fiatalokat – mondta. Kijelentette, a kormánnyal teljes életútban gondolkodnak és minden társadalmi csoportot lefednek a családpolitikai intézkedésekkel. Fontos, hogy az idősebb generációval is törődjenek, azt szeretnék elérni, hogy növekedjen az egészségben eltöltött éveik száma – emelte ki.

Hornung Ágnes arról is beszélt, európai és világszinten is sokan érdeklődnek a magyar családpolitika iránt. Hozzátette, terveik szerint a magyar uniós elnökség során az informális tanácsülések mindegyikére beviszik a demográfia témáját. Annak minden aspektusát szeretnék megmutatni, így szó lesz többek között a demográfia pénzügyi, versenyképességi és az agráriumban okozott hatásairól is. Elmondta, a végcél az, hogy az év végén elfogadott következtetések között legyen legalább egy, amelyik a demográfiát célozza.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen többek között arról beszélt, azért fontos a családpolitika, a családtámogatási terület és a demográfia, mert az ezekben rejlő kihívásokat a következő húsz év mindenkori kormányainak egyszerre kell kezelnie.    
Egyszerre kell kezelni, hogy több gyermek szülessen, és egyszerre kell kezelni a munkaerőpiaci kihívásokat úgy, hogy nem zúdul rá a magyar társadalomra félmillió nem “kultúrazonos” vendégmunkás. Ezen felül kezelni kell azt a helyzetet is, hogy egyre több az országban az időskorú, akiknek egyebek mellett fenntartható nyugdíjrendszert kell biztosítani – tette hozzá.

Az államtitkár arra is kitért, a nyugatra vándorolt fiatalokra erőforrásként kell tekinteni és azon kell lenni, hogy minél hamarabb hazajöjjenek. Ezzel kapcsolatban fontos a magyar gazdaság feljavítása, a munkahelyek, a bérek és a felsőoktatás színvonalának kérdése is – mondta. Kiemelte, jelentős szempont az olyan családtámogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége is, mint az oktatás vagy a bölcsődei és óvodai ellátás, amelyek az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek.

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke egyebek között arról beszélt, az EU összességéről azt lehet mondani, hogy egy “elöregedő társadalom”. Hozzátette, míg régebben több olyan uniós ország is volt, ahol a termékenységi arányszám kettő felett volt, mára ez a szám ezeken a helyeken is lecsökkent.

Elmondta, a teljes termékenységi arányszám az EU-t tekintve 1,4, ez azt jelenti, hogy Magyarország az uniós átlag felé került ebben a tekintetben. Kifejtette, ez a szám azt foglalja magában, hogy egy nő átlagosan hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti eloszlásai alapján.

Kiemelte, ha az 1,23-as teljes termékenységi arányszám megmaradt volna 2024-ig folyamatosan, akkor összesen 163 ezer gyermekkel született volna kevesebb Magyarországon.