Az idei, Ravazdi Művésztelep július 7-től 14-ig zajlik és ahogy mondani szokás: a nemzet legkisebb egysége a család. Jelentése: minden összetartozó kulturális egység alulról szerveződik. Központilag, rendeletileg nem lehet valódi emberi kapcsolatokat generálni – ezért óhatatlanul fontos, hogy olyan alulról jövő, kistérségi kezdeményezések is figyelmet kapjanak közmondásos Kárpát-medencei olvasztótégelyünkben, mint amilyen a Ravazdi Művésztelep.
Borbély Máté szobrász és kultúrszervező, a művésztelep megálmodója, életre hívója és szervezője szerint elengedhetetlenül fontos az egy-egy faluból, kistelepülésről kiinduló szabad alkotói munka találkozása a helyben élő emberek lelkével. Hadaricsné Balogh Krisztina, Ravazd polgármestere pedig minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja ezt a gondolatot.
A tábor idei művészei: dr Borbély Károly festő, művészetterapeuta, Nemes László festő, Szilágyi Jéger Teréz festő, tanár, Herkli Mátyás Barnabás grafikus, Borbély-Mandl Mónika ékszertervező, Juhász Gergő Balázs grafikus, Juhász Kristóf író, mesemondó.
“Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy Ravazdi Művésztelep. Itt aztán a népek művészkedtek, festettek, írtak, meg szobortak, ahogy a csövön kifér. Egyszer aztán észrevette az egyik, hogy rengeteg érdekes dolog van itt Ravazdon, amit mind érdemes megfesteni, megírni, s megszoborni. Kezdődött ez a dolog Szent Villebalddal, Ravazd védőszentjével, akiről azóta számtalan mese, legenda, és kép született. És folytatódott Ravazd sok más valós, illetve képzeletbeli lakójával, akikkel a táborlakó művészek a valóságban vagy a képzeletükben találkoztak. Hisz minden meseismerő ember tudja: a mese bármikor valósággá válhat, és bármikor mesévé lehet a valóság.
Állítottunk már ki tavaly képeket, szobrokat, meséltünk és daloltunk már a Szent Márton templom előtti téren a falu népének és minden vendégünknek őszinte örömére. Idén épp műhelymunkában vagyunk, afféle mini-projektek alakulnak a művésztelepen belül: szobrász és grafikus közös munkán dolgozik, író és ötvös fantáziál együttműködésük következő szakaszáról, valamint mesevideó készítésének előmunkálatait végezzük a helyi, tehetséges ifjúság bevonásával. Célunk és hitvallásunk: tehetségünket annak a kisközösségnek szolgálatába állítani, ahol éppen vagyunk. Most Ravazdon vagyunk. Nem először, s reményeink szerint nem is utoljára. Koncepciónk és küldetésünk hát a találkozás az itt élők történeteivel, élményeivel, világlátásával. Küldetésünk e találkozások művészi megfogalmazása szövegben, képben, plasztikában. Reményünk minél több emberrel találkozni a fentiek jegyében.
Mesék, képek, szobrok születnek az itteni történetekből, az itt élők életéből úgy, ahogyan mi látjuk. Tükröt tartunk a minket vendégül látó valóságnak. És minden hálánk mellett sem szégyelljük azt, ha e tükör olykor görbe. Hát ilyen ez a művészet!” – mondta Juhász Kristóf a művésztelep megnyitóján.