A klímasemlegesség, a körforgásos gazdaság, a környezeti célok elérése érdekében tett lépéseknek a versenyképességet is erősíteniük kell - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, az uniós környezetvédelmi miniszterek kétnapos informális ülése után.

Raisz Anikó kiemelte: a résztvevők megállapodtak abban, hogy lépéseket kell tenni a zöld átmenet versenyképessége érdekében. Az ülésen elhangzottak alapján az uniós tagállamok sok környezeti kihívásra számítanak, a globális kihívások között említette az államtitkár a klímaváltozást, a biológiai sokféleség elvesztését és a környezeti szennyezéseket. Raisz Anikó meggyőződése szerint a megfogalmazott célok eléréséhez átfogó, rendszerszintű megközelítésre van szükség, valamint az uniós és tagállami gazdasági stratégiákba be kell építeni a fenntartható beruházások támogatásának növelését.

Raisz Anikó jelezte, hogy novemberben Bakuban rendezik meg az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját (COP 29), ami az egyik nagy nemzetközi rendezvény lesz a magyar soros elnökség alatt. A budapesti tanácskozáson az uniós miniszterek hangsúlyozták, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban, valódi adaptációs ötleteket és forgatókönyveket tartanak szükségesnek, hogy elérhetőek legyen párizsi megállapodás céljai. A várakozások szerint a COP 29 jó lehetőség lesz, hogy ismertessék az EU álláspontját – mondta az EM államtitkára.

Az ülés keretében áttekintették a körforgásos gazdaságra átállás versenyképességi szempontjait. A megbeszélésen azokra a stratégiákra koncentráltak, amelyek biztosítják, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a jövőben is a globális környezetvédelmi erőfeszítésekben, de úgy, hogy versenyképességét megőrizze – mondta.

A körforgásos gazdaságra való összehangolt átállás az egyik nagy kihívás, amit az üzleti szférára is építve az EU szempontjából versenyelőnnyé kell alakítani – fejtette ki Raisz Anikó. Rámutatott: az új európai versenyképeségi megállapodás a magyar elnökség egyik prioritása.

Az államtitkár az ülés témái közül kiemelte a vízgazdálkodási kihívások erősödését, amelyek fenyegetik az ökoszisztémát és a gazdaságot is. Az informális találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt időszakban az Európát, illetve a világ sok területét sújtó szárazság miatt kulcsfontosságú az alkalmazkodóképes, rugalmas vízgazdálkodás megteremtése – foglalta össze.

Raisz Anikó kitért arra is, hogy a környezeti szennyezések, ezek között a légszennyezés következményeinek csökkentése érdekében a határokon átnyúló együttműködéseket meg kell erősíteni. Az ülés finanszírozási kérdésekről szóló részében az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke tájékoztatást adott arról, hogy a klímaváltozás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén milyen finanszírozási lehetőségeket kínál a bank a tagállamok és vállalataik számára – ismertette az EM államtitkára.

Az Energiaügyi Minisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében úgy értékelte, hogy eredményes volt a környezetvédelmi miniszterek informális találkozója. A közlemény a közelgő 29. ENSZ klímakonferencia kapcsán kiemeli, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a Párizsi Egyezményben lefektetett célok mellett, amihez 2030-ig világszerte 43 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re el kell érni a nulla szén-dioxid-kibocsátást, azaz a klímasemlegességet.