SUP: életérzés és szenvedély a Mosoni-Dunán

P. Csapucha Adrienn Fotó: Karacs-Felker Adrienn
2024.07.16. 15:07

Mióta Magyarországon is berobbant, rengeteg jót hallottam róla. Egyébként is imádom a víz közelségét és önmagában a sportokat is, a kettő egyvelege pedig nálam önmagáért beszél. A deszkás evezésben már rutinos barátainknak nem kellett sokáig győzködniük, hogy egy fantasztikus nyári napon, hátunkra, pontosabban a lábunk alá vegyük, az egyébként is csodákat rejtő Mosoni-Dunát. Több órányi evezés, rendőri ellenőrzés, borulás...Volt itt minden kérem!

Kunszigetiek vagyunk, így adott volt a helyszín, hogy hol is próbálhatnánk ki az elmúlt 10 év egyik leggyorsabban fejlődő sportját. Hogy miért vált annyira népszerűvé a SUPozás? Nos, ennek számos oka van: a természet, a víz árasztotta nyugtató energia, a mozgás szeretete, e kettő harmóniája, valamint az ezt átfogó egészen romantikus atmoszféra elragad egycsapásra bárkit, aki az evezés ezen formájára adja a fejét. Ráadásul fogyókúra gyanánt sem utolsó: egy lassú tempójú evezésnél nagyjából 300-400 kalóriát, egy gyorsabb túránál 600-700 kalóriát, míg a SUP jógával 400-500 kalóriát égethetünk el óránként.

Egészen impozáns vízi túrát álmodtunk meg a kaland tervezésekor, a kunszigeti kikötőből indulva, Győrzámoly és az abdai, Rábca-zsilip érintésével érjük el a győri Aranypart pezsgő forgatagát, ahol munkánk gyümölcseként elfogyaszthatjuk a hűsítő nedűinket. Egy ilyen túra alkalmával az előkészületek azért igényelnek némi kitartást, a SUP-ot, a hozzá tartozó eszközökkel – így például az evezővel – egy 15 kilós táskában vittük ki a partra a hátunkon. Majd következhetett a pumpálás, igaz, ha társunkkal felváltva szorítjuk be a levegőt a deszkába, az könnyebbséget jelent, de kell az energia jócskán abban a 10 percben, míg teljesen keményre fújjuk vízi eszközeinket.

Bár zöldfülűek vagyunk a témát illetően, azért bátran kijelenthetem, hogy a kellékek között a vízhatlan kistáska, mentőmellény, naptej, a szúnyogriasztó és rengeteg folyadék alapfelszerelés, ahogy egy világos sapka, vagy szalmakalap is! (Zárójelben megjegyezném, hogy egy kis vágóeszköz sem árt, ha lapul a csomagban, veszélyforrás a vízen is akad, az uszadékfák mellett nemegyszer találkozhatunk zsinegekkel, horgász damillal.)

Vízre szállva elsőre kicsit ijesztőnek tűnt az instabilitás, de gyorsan összhangba lehet kerülni a deszkával, és érezni a víz lágy hullámzását, különösen olyankor, amikor finom sodrása van a folyónak. Állva és ülve is más-más élményt nyújt uralni a SUP-ot, pláne akkor, ha egy motorcsónak is bekapcsolódik a vízi forgalomba, olyankor meg kell szelídíteni a habokat, ha nem figyelünk még borulhatunk is egy nagyot. És bár a nagyobb kihívásokat egészen flottul teljesítettem, a mai napig nem értem, hogy kerültem a vízbe és lettem csuromvizes, mikor éppen a legnagyobb chill közepette egy, a combomra került szitakötő lárvát fotóztam hatalmas lelkesedéssel. A telefon végül megmenekült, míg azzal küzdöttem, hogy újra a felszínre kerüljek, kezem kitartva védtem az okoseszköz életét.

Vidám izgalmak közepette Győrzámolyon kötöttünk ki, egészen festői a rendezett vízpart, de egyvalamit hiányoltunk, szemetest sehol a közelben nem találtunk, pedig elég sokan keresik fel a folyó ezen szakaszát. Rövid szusszanást követően a második megállót végül kivettük az itinerből, pedig az abdai zsilipnél is jól esik gyönyörködni a természetben, csakúgy, ahogy a Szúnyog-szigetnél. Győr nyugati határában, a Püspökerdő szomszédságában mintha meseországba térnénk, elragadóak a pazar víkendházak, és a hozzájuk tartozó kis stégek.

Már láttuk a célt, közeledtünk az Aranyparthoz, mikor ellenőrzésre megérkezett a vízi rendőrség. Korrekt és kedves volt a hatóság, kíváncsiak voltak rá, hogy a SUP kötele fogja e a lábunkat, ez ugyanis elengedhetetlen, ha ezt a hobbit biztonságban és felelősen szeretnénk űzni.

A keringő Mosoni-Duna ölelésében, 17 kilométeren keresztül több mint 3 órát töltöttünk, de való igaz, hogy sokkal gyorsabban is lehet teljesíteni ezt a távot, sok szakaszon csak csorogtak a baráti SUPok, és az önfeledt csacsogás valahogy előrébb való volt. De ilyen az, ha a szürke hétköznapokból kiszabadul az ember és rátalál egy új szenvedélyre. Már meg is van a következő projekt, legközelebb a Szigetközt vesszük be, Mecsérről indulva a dunaszentpáli strandon ebédelve, a Bolgányi-híd kissé rozsdás szerkezete alatt átosonva érkezünk majd haza Kunszigetre…

Kapcsolódó témák: #Mosoni-Duna | #sup | #szigetköz | #vízi túra |