Glück József fotóinak negatívjait máig féltve őrzi több győri intézmény. A köztiszteletben álló művész is a zsidó deportálások áldozatává vált – róla emlékezik meg írásában Hegedüs Péter, a Széchenyi István Egyetem könyvtárának osztályvezetője a Bulvár Anno sorozatban.

1944 júniusában deportálták Auschwitzba a győriek szívének oly kedves Glück József fényképészt, akinek köszönhetően, megsárgult fotókon fennmaradtak a múlt század eleji város pillanatképei. Székesfehérvári zsidó családban látta meg a napvilágot, és elemi iskoláit is szülővárosában végezte. Az ifjú Glück kapott egy fényképezőgépet és ettől kezdve a fotózás szerelmese lett. Mestersége elsajátítás után költözött Győrbe a család, ahol apja vásártéri vendéglősként vette meg a lábát. József fia viszont 1898-ban a Deák Ferenc (ma Aradi vértanúk útja) 13. sz. alatt nyitott meg műtermét. Hamarosan már terjeszkedni is tudott, de csak 1909-ben tett fényképész mestervizsgát Münchenben. Ezt követően a MAKART fényirdában is állást vállalt.

Okleveles fényképészként – óriási kockázatot vállalva – időközben feladta a jól jövedelmező műtermi fotózást, hogy a győri utcák és épületek fény-árnyék játékaiban gyönyörködhessen és meg is örökíthesse azokat az utókor számára. Folyamatosan járta a várost, és kereste a legkülönlegesebb pillanatokat. 1912-ben megörökítette az épülő „tulipános iskolát”. 1926-ban pedig Győr elöljárói bízták meg városképi sorozat elkészítésével. A nyers valóság nem érdekelte, képeiben csupán a harmóniát kereste. Fotói ezért sokkal inkább festmények hangulatát keltik. A csaknem 200 db fotó negatívjait a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér őrzi.

Ekkor már a győri közélet megbecsült tagja volt, amit az is bizonyít, hogy 1913-ban esküdtnek kérték fel egy becsületsértési ügyben, amelyben egy újságíró megfenyegette az automobillal rendelkezőket. Máskor éppen őt gyanúsították meg, hogy néhány híres műemlékfotó esetén „idegen tollakkal ékeskedik”, rövidesen azonban kiderült, hogy egy félreértésről volt szó csupán, amelybe Glück nevét is belekeverték. 1926-tól a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének, 1935-től pedig a Győri Ipartestület Gazdasági Bizottságának volt az elnöke, mint a fotószakosztály vezetőségi tagja. Ezeken kívül háznagyként szerepet vállalt a Győri Ének- és Zeneegyletben, pénztárosként a Tűzoltó Egyesületben és a Mentő Egyesületben is. Az évtized végén azonban már elkezdtek gyűlni a viharfelhők.

1939-ben az első zsidótörvénynek köszönhetően Glück József nevét is törölték a város törvényhatósági bizottságából, nem sokkal később iparengedélyét is visszavonták és megfosztották állampolgári jogaitól. A német megszállás alatt sorstársaihoz hasonlóan családjával együtt a győri gettóba kényszerült, majd a Harmadik Birodalom legnagyobb koncentrációs táborába deportálták, ahonnan már nem tért vissza.

Kezdőkép: Glück József fotója az Apátúr-házról (forrás: gyor1944.hu)