Azt mondják, az eszkimóknak több száz szavuk és kifejezésük létezik a jégre, a hóra. Némiképpen hasonlóan vagyunk mi magyarok a bor és szóda különleges elegyével, amelynek számtalan változatát ismerjük.
Azt mondják, az eszkimóknak több száz szavuk és kifejezésük létezik a jégre, a hóra, és annak csupán apróságokban különböző változataira. Mindez valószínűleg azért alakult ki, mert hó és jég veszi körül őket, meghatározza az életüket. Nem állítom, hogy mi, magyarok is így vagyunk a fröccsel, hiszen nem a bornak és a szódavíznek e sajátosan magyar elegye körül forog a világ, de az tény, hogy szinte megszámlálhatatlan változatát ismerjük ennek az italnak, és egytől egyig el is neveztük mindegyiket, büszkén hirdetve, hogy magyar találmány, és fontos számunkra.
A legenda szerint 1842 őszén Jedlik Ányos magával vitte a világ legelső szódásüvegét Fáy András birtokára, majd a buborékos vízzel „megijesztette” a bort. Azóta létezik kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés, Krúdy-fröccs, házmester, viceházmester, sőt még az Aranycsapat kapitányáról elnevezett Puskás-fröccs is, amelyben az évszázad mérkőzésének eredménye után 6:3 a bor és a szóda aránya.
Vannak klasszikusok, és folyamatosan felbukkanó újak, mint ahogy minden korszakban megtalálhatjuk azokat a hírességeket, akik előszeretettel fogyasztják a fröccsöt, néhányukról el is neveztek egy-egy kombinációt. Ez is azt bizonyítja, hogy a fröccs örök, a megalkotás pillanatától a gourmet-fesztiválok világáig. Fröccsözni pedig igenis menő, mert okosan és mértékkel fogyasztva ez az egyik legjobb nyári ital. A hétvégi győri Rotary Fröccsnapok bő kínálatában pedig még válogatni, kísérletezni is lehet, kihez melyik illik a legjobban.
Szintén a témában: