Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

A Magyar Autóklub szerint a rendelet korlátozás nélküli felhatalmazást ad a biztosítók részére, amely alapján a társaságok egyes kártörténeti adatokat korrekciós tényezőként is figyelembe vehetnek a biztosítási díjak megállapításakor. Az autóklub a biztosítási díjak gyorsan változó jellegét, valamint a károkozói pótdíj alkalmazásának gyakorlatát is sérelmezte – olvasható az ombudsman honlapján megjelent közleményben.    

A beadvány alapján felmerült a jogbiztonság követelményének sérelme, illetve közvetlen veszélyének a gyanúja, így az ombudsman vizsgálatot indított, melynek keretében megkereséssel fordult a pénzügyminiszter, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bank felé.   

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat érintő díjképzéssel kapcsolatban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához beadott indítványában kifogásolta, hogy a rendszerben a díjemelés módja és mértéke egész képtelen eredményekre vezet. Kovács Kázmér a beadványban példákat is bemutatott: adott esetben egy olyan biztosítottnak, aki 10 éve kármentes volt, első károkozás esetén is a 40 000 forintos díja annak négyszeresét meghaladó összegre, akár 170 000 forintra emelkedhet. Ha ugyanazon tulajdonos esetleg két gépkocsit üzemeltet, akkor a 200 000 forintos károkozása esetén a kétszer 40 000 forintos díja kétszer 170 000 forintra emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja.    

Jelezte: további anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan marad, ez azonban nem érinti a biztosító által alkalmazott károkozói pótdíj mértékét. Így még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító cég semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát.   

Kovács Kázmér szerint a miniszteri rendelet a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a károkozás díjmegállapítási jogát az egyes biztosítókra “delegálja”, továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók 40-50 oldalas apró betűs feltételeikben akár naponta változtathatják a díj mértéket. Az egyik biztosító például egy hónapon belül háromszor is változtatta a díjat, a korlátozás csak annyi,  hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hozza.    

A Magyar Autóklub álláspontja szerint a 2009. évi vonatkozó törvény hivatkozott pontja arra nem adott felhatalmazást a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, hogy a biztosítóknak biztosítsa: a kártörténeti adatokat a biztosítási díjaik megállapítása során további korrekciós tényezőként szabadon és kizárólag saját belátásuk szerint önkényesen vehessék figyelembe. Éppen ellenkezőleg, a törvényi felhatalmazás azon szabályok megalkotására vonatkozott, melyek rögzítik a kártörténeti adatok  felhasználásának kereteit. A hivatkozott NGM rendelet vonatkozó pontja túllép a törvényi felhatalmazáson, és a szabályalkotást az üzletileg érdekelt biztosítókra bízza. A Magyar Autóklub álláspontja szerint ez az eljárás sérti a jogállamiság alapvető követelményeit – olvasható az autóklub közleményében.   

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel közölte: álláspontjuk szerint a károkozói pótdíjak kapcsán kiemelt probléma, hogy az ügyfelek emlékezetére bízzák, a  tarifák megállapításánál milyen kártörténeti adatokat adnak meg. 

Jelezték: a rosszul megadott dátumok is nagyon jelentős eltérést tudnak okozni a kalkulált díjakban. Mivel az egyes biztosítók nagyon eltérő károkozói szorzószámokat alkalmaznak, ráadásul az általuk vizsgált kártörténeti időszak is jelentősen eltér egymástól, könnyen előfordulhat, hogy a választott biztosító tarifája a helyes kártörténeti adatokkal számítva az ügyfél számára jóval előnytelenebb lesz, mint más biztosítók díja.    

Amennyiben a mostani szabályozás a jövőben is fennmarad, a fogyasztók alapvető érdeke, hogy  a pontos tarifa-megállapítás  érdekében az alkuszok is hozzáférhessenek az ügyfelüknek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) tárolt adataihoz, így előzve meg a hibás díjkalkulációt és az előnytelen biztosítási szerződések megkötését – olvasható a FBAMSZ közleményében.