Zajlik az olimpia Párizsban: túlzás nélkül állítható, hogy a világ legfontosabb sporteseményéről van szó, és a tokiói „furcsa” olimpia már csak rossz emléknek tűnik a sok járványügyi szabályozással. Nagy Roland kollégánk folyamatosan tudósít Franciaországból, izgalmas és exkluzív információkkal jelentkezik nem csak a sportolókról, hanem a párizsi hangulatról is.
Talán az egész magyar küldöttség legnagyobb kérdése Milák Kristóf úszónk szereplése volt. Milák korszakos zseni, azonban az elmúlt egy évben felkészüléséről semmit nem tudott sem a szövetség, sem a közvélemény. Aztán a sportolói géniusz a medencében bizonyított: 200 méteres pillangóúszásban ezüst-, 100 méteren pedig aranyérmes lett. Az első magyar aranyat azonban Kós Hubert szállította: 200 méteres hátúszásban ért elsőként célba. A párizsi Trocadéro tér az olimpia idejére a Bajnokok Parkjává alakult, itt találkozhatnak a szurkolók és az újságírók is az olimpia hőseivel. Nagy Roland két és fél órás várakozás után tudott beszélgetni Huberttel. A 21 éves tehetség még négy nappal később is álomként élte meg a győzelmet: „Nem akarom, hogy vége legyen! Itt, a Bajnokok Parkjában vagyunk, s aranyéremmel a nyakamban, 13 ezer ember előtt fotózkodtunk, tényleg hihetetlen!”
Gyerekkori barátok nyertek olimpiát
Vívásban több fegyvernemben is eredményes volt a magyar csapat: a párbajtőrözők drámai csatában lettek olimpiai bajnokok, míg a kardvívócsapat az ezüstöt szerezte meg. A párbajtőr magyar–japán döntője azonban kollégánknak is tartogatott kihívásokat: Nagy Roland az alvó biztonsági őrön át ugyanis egyenesen – az előző meccsről ott maradt – a francia szurkolók közé került, akik végig a japánoknak drukkoltak (vélhetően azért, mert hazánk fiai az elődöntőben épp a franciákat verték el). Különösen megható pillanat volt, amikor az aranyérmet szerző párbajtőrözőket az ezüstöt szerző kardcsapatunk köszöntötte elsőként. „Nagyon jó barátok vagyunk, gyerekkorunk óta együtt vívunk. Nem nehéz azokért küzdeni, akiket szeretünk, én sokkal jobban szeretek csapatban nyerni, együtt ünnepelni” – nyilatkozta a Győr+ Médiának Koch Máté, a párbajtőr csapat tagja.
Narancslekvár a lelátón, hatalmas küzdelmek a csapatversenyekben
Nagy Roland rendszeresen jelentkezik a Győr+ Rádió reggeli adásában is. Mint elmondta, a holland szurkolók vannak legtöbben, akik narancssárga pólóikkal leginkább egy, az egész nézőteret elborító narancslekvárra emlékeztetik a többi szurkolót. Azonban az elmúlt napok egyik legerősebb pillanata talán a férfi kézilabda-válogatotté volt: a franciák elleni csoportmeccs, kollégánk elmondása alapján, az olimpia legnagyobb házibulija volt. A franciák végig lelkesen, énekelve, táncolva buzdították csapatukat, és nem sokon múlt, hogy a mieink „kinyírják a bulit”. A 24–20-as végeredménnyel csapatunk búcsúzott az olimpiától, de emlékezetes pillanatokat hagytak maguk mögött.
A női kézilabda-válogatott – soraiban Győri-Lukács Viktóriával, az Audi ETO KC játékosával – a legjobb négy közé jutásért játszott Svédországgal. A meccs a svédek 36–32-es győzelmével zárult, Győri-Lukács nem bírt a könnyeivel sem a mérkőzés után: „Nagyon-nagyon picin múlott, küzdöttünk az elejétől a végéig, és most ez nagyon fáj. Személy szerint úgy éreztem, hogy a svédeket legyőzzük a rendes játékidőben, és ezért mindent meg is tettünk. Nem számítottunk a végén bekapott átlövésgólra. A hosszabbításban aztán már tanácstalanok voltunk.” A női vízilabda-csapat nagyon nehéz feladattal szembesült: a címvédő amerikai csapat várta őket a legjobb négy közé jutásért. A kiegyenlített mérkőzésen 5–4-es vereséget szenvedtünk, így az 5–8. helyért játszhat a magyar csapat (a görögök elleni mérkőzést lapzártánk után játsszák).
Penge Borisz és a szív diadala
A vízilabda-férficsapat szerda este egy elképesztő meccset játszott az olaszokkal a legjobb négybe jutásért. A 9–9-es, rendes játékidőben elért eredmény után a büntetők következtek, vele együtt pedig jött a kapus Vogel Soma is, aki „intézte” a győzelmet. Soma ugyanis három büntetőt is megfogott, az olasz játékosok nem tudtak kifogni rajta. Nagy Roland a meccs után a csapat több tagját is kérdezte a győzelemről. „Jött a tipikus Soma-show. Biztos vagyok benne, hogy van már egy aurája a csávónak, és szinte félnek tőle. Nagyon nehéz neki büntetőt lőni” – mondta elsőként Zalánki Gergő, aki mint mezőnyjátékos biztosan tudja, milyen érzés egy magabiztos kapus ellen szemtől szemben próbálkozni. Pláne, ha annak a kapusnak olyan a híre, mint a Blöff című filmben Penge Borisznak, csak éppen rajta nem a gyilkos golyó nem fog, hanem a kapura lövések – érzékeltette kollégánk a hangulatot. „Soma az ötmétereseknél kivédett hármat és csak egyet kapott. Lassan már ott tartok, hogy azt nem értem, hogy hogyan kaphatta be azt az egy gólt” – nyilatkozta Varga Dénes. A válogatott legrutinosabb, sok nagy csatát megélt legendája valószínűleg a földöntúli képességekben látja a titok nyitját. Varga Zsolt szövetségi kapitány egyenesen úgy nyilatkozott: a kapuscserén nem kell gondolkozni, folyamatosan gyakorolják a büntetőket, hiszen a múltban többször is veszített így a magyar válogatott, ez többé nem történhet meg.
Jönnek a kajak-kenusok
Az olimpia utolsó napjaiban kezdik meg szereplésüket a kajak-kenusok. A 16 fős küldöttség 4 érmet, köztük 1 aranyat tűzött ki magának célul. Lapzártánkig minden egység (négyesben, párosban és szólóban is) továbbjutott. Kopasz Bálint nagyon magabiztos, a képernyőn keresztül érzékelve már-már játszi könnyedséggel biztosította be helyét 1000 méteren, ebben a számban ő a címvédő is. Tokióban a második helyen Varga Ádám végzett, a két versenyző most is erre az eredményre törekszik: magyarok álljanak a dobogón. Párosban együtt versenyeznek, így egy jó szerepléssel nagyon sikeres olimpiát zárhatnak együtt.
Érmesek és esélyesek
A kalapácsvető Halász Bence a születésnapján, augusztus 4-én, 79,97 méterrel szerzett olimpiai ezüstéremről azt mondta, „felépített verseny” volt, és büszke rá, hogy ennyi jó dobást tudott bemutatni. Azt ugyanakkor hozzátette: ez az ezüst már történelem, kezdődik a jövő évi világbajnokságra való felkészülés. Elkezdődött a birkózás is, itt szintén éremesélyesekkel vágott neki a versenynek a magyar válogatott: Losonczi Dávid a kötöttfogásúak 87, míg – a tokiói játékokon ötödik – Muszukajev Iszmail a szabadfogásúak 65 kilogrammos súlycsoportjában világbajnoki címvédőként lép szőnyegre.
