Bármennyire is meglepő, jogilag kiserdő nem létezik Győrben. Nincsenek kijelölt határai. Van egy fákkal benőtt, kellemes és a győrieknek fontos része a városnak – melyet eredetileg sem telepített erdőnek alakítottak ki –, s amely a mai napig beépítésre szánt területnek számít. Így volt ez már 1994-ben is, jogi státusza azóta sem változott.

A hivatalos dokumentumok azt mutatják: utoljára 2017. május 25-én értékesített ott területet az akkori önkormányzat. Liciten a 2858/149 helyrajzi számú ingatlant vásárolta meg a C.T. and Partner, összesen bruttó 438 millió 150 ezer forintért. Ebből később telekátalakítási és telekhatár-rendezési megállapodással öt ingatlant alakítottak ki. Ezeken egyenként társasházakat – a legnagyobb 94 lakást foglal magába –, valamint garázsokat, tárolókat, üzleteket alakítottak ki. A dr. Szabó Ákos ismert győri ingatlanfejlesztő a kiserdő mintegy tíz százalékát vásárolta meg. A terület 41 százalékát építette be a befektető, négy-öt szintes lakásokkal.

A C.T. and Partner egyébként dr. Szabó Ákos ingatlanfejlesztőhöz köthető, aki tudomásunk szerint az úgynevezett kiserdőért megszállottan harcoló, az LMP nevében is Pintér Bence megválasztott polgármesternek és szervezetének egyik támogató szimpatizánsa volt, már jóval a kampány előtt is. Ők tudják, hogyan egyeztették össze egymással a céljaikat, például a zöld gondolat, ezen belül a „kiserdő” jövője ügyében.

Érdemes szemügyre venni a jelenlegi „kiserdő” területi aránya­it: a „kiserdőnek” nevezett terület nagysága több mint 100 ezer négyzetméter. Ebből 97 ezer 300 négyzetmétert zöld területté nyilvánítanának, s csupán 2 ezer 700 négyzetmétert lehetne beépíteni. A polgármester választási kampányában is hangsúlyozta, azt szeretné, ha itt bővülhetne a Benkovich atya által megálmodott nyugdíjasház, mert Győrben hatalmas szükség volna ezekre a férőhelyekre. A zöldterületi státuszt egyébként a jövőben semmilyen módon nem lehet megváltoztatni. Az előterjesztés elfogadása esetén tehát nincs olyan veszély, hogy valamelyik építtető kiszemeli magának, s építési teleknek használja fel. A zölddé nyilvánított terület a jövőben jogilag is mindig zöld marad.

Eddig egyébként egyetlen polgármester sem kezdeményezte a zölddé nyilvánítást, sőt voltak, akik engedélyt adtak az építkezésre, tegyük hozzá, a terület besorolása alapján ezt törvényesen meg is tehették. Dr. Dézsi Csaba András az első, akinek az előterjesztése a kiserdőt megmentené.

Győrben égetően szükség van az idősek elhelyezési lehetőségét bővítő létesítményre. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) 4 telephelyén összesen 232 tartós férőhely van. A Kálóczy téri idősotthonban 135, a Mohi utcában 25, a Cuha utcában 44, a Lepke utcában pedig 28-an élnek. Átmeneti ellátásra a Répce utcai Gondozóházban 24 embernek van lehetősége. Eközben több százan várnak a bejutásra, a várakozási idő másfél-két év.

Az idősek otthonainak bővítése, a férőhelyek gyarapítása dr. Dézsi Csaba András polgármesteri programjának is a része volt. Könnyű persze azt mondani, rendben van, csak épüljön máshol ilyen intézmény. A „kiserdő” szélére tervezett bővítés azonban egy már létező, működő otthonhoz kapcsolódna szervesen. Ez a kapcsolódás olcsóbbá tenné a működését is. Márpedig tudvalévő, hogy a bentlakókról történő gondoskodás költségeinek jelentős részét mindenhol a hozzátartozó fizeti meg.

Megkérdeztük az egyházi belső viták során sajátos helyzetbe került Benkovich Ferenc atyát, hogy elmozdítása után is szeretnék-e bővíteni nyugdíjasotthonukat. Igen, a Szent Lélek Alapítványnak továbbra is ez a szándéka, válaszolta a templom- és iskolaépítő plébános.

Az önkormányzat friss szakértői véleményt kért arról a 2700 négyzetméterről, ahová a nyugdíjasház bővítését szánják. A Horváth Ernő által aláírt dokumentum szerint 40 fa található az adott területen. Ezek közül már 2021-ben a független szakértő szakvéleményben javasolta tíz fa kivágását, ebből kilenc nyárfa, egy pedig keskenylevelű ezüstfa. A favágás a mai napig nem történt meg, noha tősérülésük, tő- és törzskorhadásuk miatt mindenképpen mielőbb indokolt volna.

A vizsgált terület méretének 35 százaléka gyep, ide a környékbeli lakosok öt diófát, egy ezüstfenyőt, egy mogyoró- és egy fagyalcserjét ültettek. A fiatal fák és cserjék, növények átültethetők, állítja a szakember.

Összesen tehát mintegy húsz egészséges fa volna az építés áldozata, ám helyettük száz telepítését vállalja a város.

A zöldmozgalmak kiemelten fontos szerepet játszanak a Föld, ezen belül egy település sorsában. A mindenféle megegyezést elutasító, kizárólagosságban gondolkodó „haragos zöld” gondolkodás, ami az ésszerű egyezség helyett a politika harcterén szereti önmagát mutogatni, előbb-utóbb a legjobb ügyeket lehetetleníti el.