Nincs magyar karácsony szaloncukor nélkül, manapság pedig szinte olyan ízben vehetjük őket, amilyenben csak szeretnénk. Nem volt mindig ilyen széles a kínálat, mégis boldogan bontogattuk az ünnepi időszakban. Ismerjétek meg velünk a retro szaloncukrokat!
A retro szaloncukorról szólva igazából vissza kell menni addig az időkig, amikor még otthon, a nagymamák és az édesanyák készítették el, sűrű fondant-ból főzve, majd ők csomagolták fényes papírba. Advent előtt már bőven gyűjtötték a családok a színes fóliákat, hogy a cukrokat abba csomagolva ékesítse a karácsonyfát. Persze sokszor kemény lett, vagy éppen az íze nem sikerült olyanra mint megálmodták, de akkor is a saját szaloncukruk volt, s a legnagyobb értékét ez adta.
Később megjelentek a boltban kaphatók, amelyek ma már szintén a retro szaloncukor kategóriába tartoznak. Dobozukon nem sok cicoma volt, de a karácsonyi minták nyilván megjelentek, többnyire fenyőágak formájában. Naná, hiszen azokra aggatja a magyar a szaloncukrot! Egyébként jobb helyeken a kötözésre használt cérna zöld volt, hogy beolvadjon a környezetbe, de volt ahol erre nem figyelve fehér zsineggel lógatták fel az ágakra a gyermekek legnagyobb kedvencét. A drótból hajlított akasztót csak később jelentek meg, könnyebbséget hozva ezzel a háztartásokba.
Ám kanyarodjunk vissza az ízekhez, amelyek a retro szaloncukrokra jellemzőek voltak: zselés, kókuszos, csokis-rumos, karamell, konzum s nekünk most hirtelen ennyi jutott az eszünkbe az alapízekből. A zselés volt az arany, a karamell az óarany, a kókuszos a kék, a csokis-rumos pedig a piros. Ha jól emlékszünk. Hagyományok alakultak ki, ki milyet vásárolt belőlük, nem mindenki tehette meg, hogy vegyes ízekkel díszítse a karácsonyfát.
A retro szaloncukrok idején is ment a vita, hogy vajon a családtagok és a vendégek dézsmálhatják-e a cukrokat a fáról, vagy meg kell várni míg leszedik?! Egyezség soha nem született, inkább itt is az „ahány ház, annyi szokás” győzött. Na meg áthidaló megoldásként a fa alá tett kis kosár, benne az azonnal fogyasztható retro szaloncukrokkal.
A mostani kínálatot elnézve talán mosolyogtató, milyen is volt még a 90-es évek is. Rohamosan fejlődik minden, a szaloncukor ipar is. Ma már a legvadabb ízekkel is kapható, a csomagolásról nem is beszélve. Míg régen talán egy fenyőág, később egy angyalfej vagy épp gyertya volt az összes minta, ma már mesefigurák, különféle motívumok, sőt, sokszor sportcsapat címerek is díszítik a szaloncukrokat. Csak győzzük őket válogatni és megenni.