Karácsony másnapja

Győr védőszentjének ünnepe

Illusztráció: Rembrandt: Szent István vértanúsága (1625)

Karácsony másnapján Szent István, első vértanúra emlékezünk, akinek alakja Győr címerében is szerepel, hiszen a város védőszentje.

Szent Istvánt a keresztény hitben az első vértanúként tartják számon, egyben ő volt az első a hét diakónus (szerpap) közül. Vértanúságának története szerint a jeruzsálemi zsinagóga elöljárói Istvánt a gyülekezet elé vezették, és mivel akkor is nyíltan hirdette Jézus istenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezték. A jeruzsálemi kapu, ahol utolsó útjára indult, a mai napig is az “István-kapu” nevet viseli. Szent Istvánt a hívők kr.u. 36-ban a szegények istápolására az apostolok segédévé választották.

Győr címerében is helyet kapott Szent István első vértanú alakja, mint a város patrónusa. A címer jobb oldali kék mezejében látható a szent lebegő alakja, miseingben és vörös damaszkolt dalmatikában. A vértanú jobb kezében a megkövezésre utaló kődarab látható, bal kezében pedig a győzelmet jelképező pálmalevelek. Feje körül arany dicsfénykoszorú, mögötte pajzsderékon egy arany kereszttel megrakott aranypólya található.

A néphagyomány sem felejtkezik el István napjáról, amely az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig “összeénekelték”.