„Friss elmével, cselekvő részesei voltunk a három évtizeddel ezelőtti történelmi időknek” – idézte fel a kezdeteket Horváth László, a Győri Erdélyi Kör első elnöke.

A Győri Erdélyi Kör 1989 szeptemberében alakult győri szimpatizánsokból, akik együtt éreztek a romániai magyarokkal. Néhai dr. Búzás Gábor alapötletéből született meg az ország első ilyen egyesülete. Ehhez csatlakoztak az Erdélyből menekült és áttelepült magyarok.

Mindez már történelem. Sokak számára megélt történelem, melyben volt szenvedés, kudarc, de volt összefogás, szolidaritás, elhatározás és mindenekelőtt lelkes igény a változásra.

A fennállásának harmadik évtizedét ünneplő Győri Erdélyi Kör jelentős szerepet játszott az erdélyi menekültek magyarországi befogadásában, az otthon maradottak segítésében, Erdély értékeinek megismerésében és terjesztésében – hangsúlyozta Horváth László, aki történelmi hátteret adott a folyamatoknak.

Felidézte, hogy a nyolcvanas években Romániában katasztrofális volt az ellátás, drámaian alacsony az életszínvonal, az ottani állampárt minden pénzt az adósság visszafizetésére használt fel, hogy semmiben ne függjön az emberi jogokat, a demokráciát egyre hangosabban számon kérő Nyugattól. A román nemzet figyelemelterelését a magyarok elleni durva szembefordulással próbálta meg elérni az állampárt. Több ezer magyar falut leromboltak, közösségeket vertek szét, hagyományokat pusztítottak el, de a községekben élő románokat is bekényszerítették lakni a városi betonkolosszusokba. Egyre durvább, minden társadalmi mozgást ellenőrző rendőrállam tartotta fenn a rendet, s fojtotta el a szabad beszédet.

1987-ben húszezer erdélyi menekült érkezett Magyarországra, idézte fel a Romániából történő elvándorlás kezdetét az első elnök, ami azonban egyúttal a szülőföldhöz való visszatalálást is jelentette. A magyar társadalom nyitott volt a befogadásukra, segítette beilleszkedésüket. A magyar állam tabuként kezelte a romániai magyarság gondjait, szerepét a Magyar Vöröskereszt és az egyházak vették át.

Győrbe rengeteg menekült érkezett, mondta Horváth László, s ebben a városban az a sajátos helyzet állt elő, hogy a Népfront itteni szervezete is aktívan közreműködött az Erdélyből érkező magyarok beilleszkedésében.

Horváth László név szerint megemlítette a Városi Tanács VB. titkárát, dr. Kovács Lajost, aki „ugyan nem Erdélyből származott, hanem borsodi gyerek volt, de sok erdélyi embert juttatott lakáshoz, s az elsők között lépett be a Győri Erdélyi Körbe.”

„A nemzettudat, a szolidaritás erősítése, a jó emberi kapcsolatok kialakítása szempontjából is fontos, hogy ez a kör él, működik, és nagyon sokan kötődnek hozzá” – fogalmazott az elnök.

Az elmúlt harminc év szép és értékes pillanatait elevenítette fel Pintye Tamás jelenlegi elnök ünnepi beszédében és a háttérben vetített képekkel. Az ünneplő egyesület jelhagyó ajándékot adott az egyesület munkáját segítő, támogató, minden volt és jelenlegi tisztségviselőinek, támogatóinak, barátainak. A Győri Erdélyi Kör alakulása óta folyamatosan jó kapcsolatot ápolt a társszervezetekkel, valamint a győri önkormányzattal. Első támogatóik között a győri önkormányzatot is maguk mellett tudhatták. Az ünnepségen Laczkovics-Takács Tímea önkormányzati képviselő beszédében méltatta az ünnepséget.

Ünnepi beszédében Szekeres Sándor, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: „Büszkék vagyunk arra, hogy az első Erdélyi Kör az országban a győri volt. Utána alakult meg a budapesti és a többi megyeszékhelyi kör.”

A körhöz bárki csatlakozhat, akinek valamilyen kötődése van Erdélyhez, vagy szeretné megismerni az ott élő emberek gondolkodásmódját, világlátását, sorsát, életét. Jelentkezni lehet Pintye Tamás elnöknél a [email protected] címen.