A szerencse szó egy délszláv szóból, a srec’-ből ültetődött át a magyar nyelvbe. A szó eredetileg annyit jelentetett összetalálkozás, ami alatt egyszerre értették a jó-, illetve a balszerencsét is. Az értelme hosszú évek során átalakult, és most már csak pozitív kontextusban használjuk.

Kismalac

Szilveszteri malac, aki kitúrja a földből a szerencsénket. A malac a bőség jelképe is, aki mindent képes felfalni és a maga javára hasznosítani.

A hagyomány szerint a malac kitúrja a szerencsét annak fogyasztója számára. A malacot azonban csak sütve szokás fogyasztani, a rántott hús nem a szerencsehozás legmegfelelőbb formája. A malac legszerencsésebb testrészei ugyanis a köröm, a csülök, a farok és a fül. Nem véletlen az a mondás sem, hogy a szerencsés illetőnek „malaca van”. A malac a bőség jelképe is, hiszen mindent képes felfalni és hasznosítani.

Négylevelű lóhere

A négylevelű növény  igazi ritkaság. Kitartás kell ahhoz, hogy ráakadjunk a “szerencsére”. Az igazi szerencse azonban csak akkor ér el minket, ha a négylevelű lóherére véletlenül találunk.

Körülbelül minden 10 000 háromlevelű fehér herére jut egy négylevelű növény. A levelek száma még ritkábban négynél több is lehet. A Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb levél, amit egy fehér herén találtak 21 db volt. Kialakulásának okai pontosan nem ismertek, bizonyos tudósok a környezeti hatásnak, míg mások genetikai hibának tartják. 

A hagyomány szerint minden levél szimbolizál valamit: egy a hitet, egy a reményt, egy a szeretetet, és egy a szerencsét.

Patkó

Régen a patkó az állatokkal kapcsolatos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit alapja az volt, hogy az ártó szellemek ellen rendkívül hatásosnak vélt vasból készült. 

A szerencsepatkó szerencsehozó jelentését mással is magyarázhatjuk: a régiek szerint a vas  megvéd a gonosz szellemektől (a talált vasnak pedig még nagyobb ereje van). A patkót azért alkalmaztak, hogy az megvédje a ló lábát a  szúrós, sérülést okozó dolgoktól, azaz védelmet nyújtson. Ha a patkó a lovat képes megóvni a külső veszélyektől, akkor talán az embert is képes megóvni a bajtól – gondolhatták eleink. A patkó bűvös ereje azzal magyarázható, hogy amikor a patkót a ló lábára illesztik, azt a tűzből veszik ki, ennek ellenére a lónak mégsem fáj. A patkót még bűvösebbé tette a hét szög, amivel fölverték, lévén a hét bűvös szám. De bűvös volt maga a patkó anyaga is – hiszen a hit szerint a vas varázsereje távol tartja az ördögöt.

A patkót még ma is előszeretettel használják szerencsehozó tárgyként, a babona szerint védelmet is hoz. Gyakran megjelenik esküvői tortákon, de akár az autók elején, kulcstartóként vagy képeslapokon is. A hajósok is használják: kiteszik az árbocra, hogy a hosszú út szerencsés legyen, ne törjenek rájuk viharok, veszedelmek. Manapság taxikban is látni patkót. Állítólag annyira él a babona a hivatásos sofőrök körében, hogy ha nem is raknak be az autóba patkót, olyan rendszámot próbálnak választani, amiben szerepel a patkóformájú „u” betű. Patkókat vidéken még ma is fel lehet fedezni istállókon, kapukon. Fontos, hogy még mindig vasból kell, készülniük.

A patkó eredetileg pogány szimbólum volt, de a keresztények is átvették és kitették a házukra. Az „u”-ból idővel „c” betű lett, ami már Krisztust jelképezte. Manapság már a „v” betűt is használják a patkó megfelelőjeként. Szilveszterkor sok szerencse szimbólum mellett a patkónak is nagy szerepe van, gyakran jelenik meg tárgyakon a jel. Az aranyszínű patkó pedig megsokszorozza a szerencsét, mivel az arany önmagában is hordozza Fortuna erejét.

Szerencsehozó hiedelmek újév napjára:

Aki újév első napján születik, abból nagy úr lesz!

Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!

Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.

Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!

Az újévi babonákról részletesebben itt olvashat.

Forrás: netfolk.blog.hu; wikipédia; szilveszter.hu