Golyóstoll, gyufa, dinamó – unásig ismerjük a hosszú listát, amelyet mégsem lehet megunni. Hiszen ezek a magyar találmányok tényleg megváltoztatták a világot, könnyebbé tették az emberek életét. És a sorban ott van a Rubik-kocka is, vagyis a bűvös kocka. Főszerkesztőnk, Mireider Máté jegyzete.
Az eredetileg matematikai szemléltető eszköznek készült tárgy a világhírnevet játékként szerezte meg. A klasszikus 3×3-as forma mellett már dodekaéderek, 9×9-es versenykockák, és mindenféle egyéb – számomra már értelmezhetetlen megoldással bíró – alakzat is létezik.
Gyerekkoromban volt Rubik-kockám (maradjunk mégis csak ennél az elnevezésnél, hiszen a köznyelvben mindenki így ismeri), de az igazat megvallva, bár nagyon sokat forgattam, és mindig lenyűgözött a titokzatos szerkezet, sohasem tudtam megoldani – és nem kirakni, ez fontos! Maga Rubik Ernő ugyanis nem szereti ezt a kifejezést, a megoldás, a játék a használatos, kirakni pedig szerinte nem lehet a Rubik-kockát.
Középiskolás koromban volt egy időszak, amikor nagyon felkapott volt egy-két embernél a kocka, néhányan meg is tanulták a megfelelő metódust osztálytársaim közül. A világrekordtól persze messze voltunk (mert olyan is van): 3,13 másodperc a legrövidebb, hitelesített idő, amennyi alatt egy ember meg tudja oldani a 3×3-as kockát.
A kocka egyszerre szórakozás, agytorna, kihívás, és remek önfejlesztő program. Úgyhogy forgassuk, játsszunk vele, oldjuk meg, pörgessük – csak ne rakjuk ki a Rubik-kockát!