Ötödik éve annak, hogy egy, már hagyománynak számító ünnepségsorozattal tisztelegnek a költőóriás megpróbáltatásai előtt. Radnóti Miklós 1944. szeptember 17-én indult el a szerbiai Borból, ahol egy rézbányában dolgozott munkaszolgálatosként a II. világháború idején, zsidó származása miatt. Az ekkorra lesoványodott költő útja a Győr melletti Abdán ért véget, itt lőtték le 1944 novemberében.
A Bortól Abdáig vezető utat, 850 kilométert, azaz az “erőltetett menetet” Tóth Péter Lóránt, a versvándorként is ismert irodalom és történelem szakos tanár 2019-ben, gyalog teljesítette. Azóta minden évben Győrbe érkezik, ahol fiatalok és idősek csatlakoznak hozzá a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, valamint Abda község szervezésében. A Radnóti Emlékmenetre ország minden tájáról érkeznek, hogy együtt hajtsanak fejet a költő előtt.
A program a győri gimnáziumtól szokott indulni, ahonnét a Melocco-szoborhoz vezet a zarándokok útja, majd Abdán ér véget. Idén a kedvezőtlen időjárás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy emlékmenet helyett emlékműsort tartanak a zsinagógában.
A műsoron felszólalt dr. Nagy Adél, a Győri Tankerületi Központ igazgatója is. A vezető kiemelte, hogy Radnóti hagyatéka nemzeti vagyonunk része és nagyon büszke arra, hogy a tankerülethez tartozó iskolák tanulói méltó módon emlékeznek a költőre.
Pintér Ildikó, a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettese elmondta, hogy a zsinagóga udvarán található emlékhelyre gyermekek hoztak magukkal emlékező kavicsokat, ugyanis a szobor azoknak az iskolás korú zsidó gyerekeknek állít emléket, akiket a tanórákról hurcoltak el a háború idején.
Az eseményen a költő Negyedik ecloga-ját Szlobodnyik-Rampasek Enikő, Kazinczys diák szavalta el, majd felszólalt Kovács Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója is, aki már öt éve résztvevője a meneteknek.
Tóth Péter Lóránt versvándor is a mikrofonhoz állt a megemlékezésen. “Azért jöttünk össze és azért rendezzük és szervezzük a Radnóti Emlékmeneteket, hogy egy kicsit a magunk lehetőségeihez képest elé menjünk a háborúnak. Mert ha háború van, akkor nagyjából már minden mindegy. De azt gondolom, hogy ti eljöttetek Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarország különböző pontjairól, akár Győrből vagy Abdáról, és ez egy lehetőség arra, hogy ezt a szellemiséget, Radnóti szellemiségét elvíve innen és továbbadva egy egészen más világot teremtsetek.
A versvándor Hajvert Ákossal kiegészülve szavalta el a Második eclogát, majd Kelemeny Kincső, kazinczys diák, Radnóti, Gyökér című versét mondta el.
Abda polgármestere, Szabó Zsolt is köszöntötte az egybegyűlteket. “Egy menetről van szó, elindulunk valahonnan és elérünk valahová, és menet közben másképp gondolkodunk. Mindenkinek más gondolatok érnek meg a fejében, ahogy nézzük a tájat és azon gondolkozunk, hogy van-e még kő, van-e még fa, ami látta a szörnyűséget. Nem tudjuk melyik az, de ott van. Én azt kívánom Önöknek, hogy gyűjtsenek ma élményeket, mert ennek az ünnepség sorozatnak, ami évről-évre megvalósul ez a célja, hogy a fiatalok az idősekkel együtt, különböző generációk, gondolatokat tudjanak átadni egymásnak és gondolatokat ébresszünk, lehetőleg olyanokat, amik majd megakadályozzák azt a jelenben és a jövőben, hogy a múlt rossz dolgai ne ismétlődhessenek meg.”
Az eseményen fellépett még a Hangraforgó Együttes, majd Fűzfa Balázs irodalomtörténész tartott előadást, őt Balogh Lívia főiskolai tanár, KMKSZ Ungvári Járási Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács tagjának köszöntője követte, majd Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó, és a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület diák versmondói szavaltak. Az ünnepséget a versvándor zárta.
Galéria: MekliZ Fotó