A hosszú, forró nyarat nemcsak mi, de a növényeink is megsínylették. Hogyan vészelték át a győri kertek a kánikulát? Tehetünk-e valamit növényeink védelméért? – erről kérdeztük Nagykutasi Viktor kertészt, szakírót, a Környezetvédelmi Bizottság tagját.

Győr környékén nem annyira a csapadék hiánya, inkább az eloszlása okozott gondokat. A tavalyi év nyári hónapjaiban 258 mm, míg idén 241 mm csapadék hullott június-július-augusztusban összesen. Tehát alig valamivel kevesebb eső esett, mint egy évvel korábban, de annak a nagy része – 199 mm júniusban, míg júliusban csupán 14 mm, augusztusban pedig 28 mm. További probléma volt a rendkívül hosszú, száraz meleg idő. A növények megpróbálnak védekezni a vízhiány ellen. Megfigyelhettük, hogy már nyár közepén elhullajtották a lombjukat, hogy minél kisebb felületen minél kevesebbet párologtassanak el. Ez azért nem jó, mert ha túl korán következik be a lombvesztés, akkor a növény nem tudja kellőképpen elraktározni a tápanyagokat, nem tud felkészülni a télre, és a jövő évi növekedése kerül veszélybe.

Azt is tapasztalhattuk, hogy az erős napsugárzás hatására a növényeken égési sérülések keletkeznek. Ez ellen egyébként a győri kertbarátok évek óta árnyékoló háló kihúzásával védekeznek.

A klímaváltozás miatt lényeges, hogy ne rutinból kertészkedjünk, gondoljuk át, mit és hogyan csináljunk másképp. Érdemes változtatnunk az öntözési szokásainkon. Ha ebben a forró nyáridőben napközben öntözünk, akkor a növény alatt maradó víz akár 50-60 fokosra is felmelegszik, s a gyökérzet tulajdonképpen megfő. A növények nem tudják elviselni, hogy a gyökerük melegebb helyen van, mint a lombjuk. Tehát az öntözést a kora reggeli, hajnali órákban végezzük. Ezek az órák a leghűvösebbek, valamennyi pára mindig van, s ez a legalkalmasabb idő a növényeknek a vízfelvételre.