A visszaélések megakadályozása, valamint a személyes adatok és a szólásszabadság védelmének érdekében kell fejleszteni a világhálót - mondta kedden Tim Berners-Lee, a World Wide Web brit feltalálója, a globális információs rendszer megszületésének 30. évfordulója alkalmából Genfben.
“Ma már az emberiség 50 százaléka használja ezt a web dolgot” – mondta a brit fizikus és informatikus az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi székhelyén tartott rendezvényen, amelyen kitért a személyes adatok és a szólásszabadság védelmének fontosságára is.
A brit fizikus 1989 márciusában egy olyan, hipertexten alapuló projektjavaslatot mutatott be munkaadójának a CERN-nél, amely a kutatók közötti világszintű adatcserét egyszerűsítette le. Ötletét támogatta kollégája, Robert Cailliau is, munkája eredményeképpen 1990 karácsonyán Berners-Lee elkészítette a világ első webszerverét, az info.cern.ch-t. Az akkor 36 éves kutató 1991. augusztus 6-án nyilvánossá tette a világ első weboldalát.
Berners-Lee jelenleg is a világháló tökéletesítésén dolgozik Solid nevű projektje keretében, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy teljes mértékben maguk rendelkezzenek saját digitális személyes adataik felett.
Emellett támogatja az ötletét egy globális Web-szerződésnek (Contract for the Web) is, amely útmutatóként szolgál a kormányok, cégek és privát felhasználók számára.
A 63 éves kutató szerint kulcsfontosságú, hogy a világháló “nyílt és szabad” maradjon, garantálva a magánélet védelmét. A közösségi hálót üzemeltető cégeknek meg kellene fékezniük a gyűlöletbeszédet a platformjaikon és megakadályozni, hogy azokat az emberi jogok megsértésére buzdító eszközként használják fel.
Berners-Lee szerint a világháló már most összehozza az embereket az igazság keresésekor. A fizikus olyan politikai fórumként látná szívesen a webet, amely az “ésszerű, közösségi döntéshozatalt” segíti elő.
A CERN 1993-ban tette a világhálót közkinccsé, mindenki számára szabadon és ingyen hozzáférhetővé.
Fotó: World Wide Web Foundation
MTI