Folytatódott az eltűnt villanyszerelők ügyeként elhíresült büntetőper. A vád szerint É. Imre építési vállalkozó több ezer euróval tartozott a neki dolgozó villanyszerelőknek – mindketten azután tűntek el, hogy találkozót beszéltek meg a vállalkozóval a tartozás rendezésére. Földi maradványaik a mai napig nem kerültek elő.
Az első áldozatnak, O. Vilmosnak 2015-ben, M. Zoltánnak 2018 tavaszán veszett nyoma, így ha pontot tesznek az évek óta húzódó ügy végére, könnyen lehet, hogy az eset sorozatgyilkosságként vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az áldozatok családtagjai szoros figyelemmel kísérik az évek óta húzódó pert, M. Zoltán felesége és lánya is csak egyet szeretne: elbúcsúzni szerettüktől. Ők azok, akik minden ülésen jelen vannak, így volt ez az október 9-re kitűzött tárgyaláson is.
É. Imre az ülés kezdetén szót kért, sérelmezte, hogy kísérői megtagadták tőle az étkezés jogát. Elmondása szerint a cukormentes diéta tartásában akadályozza őt, úgy nyilatkozott, „ez kínzás”. A bírói kérdésre, mely szerint alkalmasnak érzi-e magát arra, hogy részt vegyen az ülésnapon, azt válaszolta: „Érzem magam olyan állapotban, hogy tárgyalhassak, mert erős vagyok.”
A korábban É. Imre tulajdonában álló, Ikrény határában lévő telken 2024 júliusában kezdtek el bizonyítékok után kutatni a rendőrök földmunkagépek és talajradarok segítségével A tárgyaláson főként az erről készült jegyzőkönyvről esett szó.
Dr. Bóka Tibor bíró ismertette, hogy a területen található, korábban már említett tó vízjogi engedéllyel nem rendelkezik annak ellenére sem, hogy ezt méretéből fakadóan meg kellett volna kérni a Katasztrófavédelemtől, így ehhez kapcsolódóan hatósági eljárást kezdeményeznek. Arról azonban, hogy a víztározó átkutatását megkezdték-e, nem esett szó.
Dr. Bóka Tibor, az ügyben eljáró bíró a tárgyalás során kimerítően sorolta az abdai, mintegy tizenháromezer négyzetméteres, zártkerti ingatlan átkutatásakor keletkezett irat tartalmát. A jelenleg a terhelt gyermekeinek nevén lévő telek tereprendezési munkálataival kezdték el a kutatást, majd miután a területet megtisztították a sűrű növényzettől, a Nemzeti Múzeum munkatársai folytatták a munkálatokat talajradarok segítségével. A kilenc szektorra osztott területen méterről méterre haladva vizsgálták át a telket, ahol a radar jelzett, gép segítségével ástak mélyebbre. A területre később holttest- és holttestrész-kereső kutyák is érkeztek. Az egyik állat jelzett ugyan az egyik téglarakásnál, de amikor azt átmozgatták, a kutatás nem járt sikerrel.
A telek átfésülésével kapcsolatban É. Imre felhívta a figyelmet az iratcsomaghoz csatolt, korábbi tanúvallomásra, melyben S. Tibor azt vallja, hogy 2018 márciusában találkoztak utoljára É. Imrével, amikor a terhelt fiával, É. Dániellel együtt utánfutós autóval érkezett, amiről építési törmeléket kellett lerakodni a horrortanyaként emlegetett telekre. É. Imre szerint a tanúvallomás több ponton ellentmondásokba keveredett, az ő nyilatkozatára feleslegesen alapoznak. Sérelmezte, hogy a kutatás során felvett jegyzőkönyv „elfogult, és nem a valóságot tartalmazza”, és nem említi a károkozásokat. A terhelt szerint a kút, a kapu, az öntözőrendszer és több értékes növény is megsérült. „Kitől származott ez a barbár, lelketlen pusztításra való utasítás?” – kérdezte, majd közölte, hogy polgári peres úton behajtja az általa mintegy nyolcmillió forintra becsült kár ellenértékét.
Továbbra is hiába várták az ügyben többször beidézett, osztrák tanút, ezúttal sem állt a bíróság elé. Az É. Imrével szintén munkakapcsolatban álló férfi kulcsfontosságú vallomást tehetne az ügyben – ha megjelenne. Az eltűnt villanyszerelők megölésével vádolt vállalkozó következetesen tagad, az eljárás sérelmezésén kívül másról nem nyilatkozott és továbbra sem tett beismerő vallomást.
Dr. Bóka Tibor a következő tárgyalást november 13-ára tűzte ki.
Korábban a témában: