Rendtársai, barátai, tanítványai, tanártársai és tisztelői kísérték utolsó útjára Jelenits István piarista szerzetest Budapesten, a Fiumei úti sírkertben kedden.
A Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas teológust, nyugalmazott gimnáziumi, főiskolai és egyetemi tanárt a piarista rend sírboltjában helyezték örök nyugalomra.
Sulyok Tamás köztársasági elnök búcsúbeszédében “Magyarország nevében” hálát adott Jelenits István életéért és azért a “nyíltszívű és magabiztos reménnyel felvértezett szellemiségért, amely sugárzott belőle”. Az államfő kiemelte Jelenits István együttérző figyelmességét, nyugodt derűjét és tudatosan vállalt értelmiségi sorsát, amelyet átmentett az egyházüldözések és a polgári középosztály elsorvasztásának negyven viszontagságos évén is.
Zsódi Viktor piarista tartományfőnök Jelenits István szavaival válaszolt az élet értelmét kereső kérdésre, amely búcsú idején óhatatlanul felmerül az emberben: “Az ember életének az az értelme, hogy a világ nagyszerűségére, a lét értékére ráeszméljen, és örömének hangot adjon”. Jelenits István szeptember 26-án hunyt el életének 92., szerzetességének 70., papságának 65. évében.