Méltó főhajtás vármegyénk emigráns költői előtt
Nagy érdeklődés és telt ház mellett rendezte meg a Hazád és anyanyelved című irodalmi estet a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.
Közeledvén az 1956-os forradalom és szabadságharc idei évfordulójához, október 17-én vármegyénk emigráns költőiről, Sulyok Vincéről, Horváth Elemérről és Tűz Tamásról emlékeztek meg életútjuk részletes bemutatásával, verseik tolmácsolásával.
A hiánypótló irodalmi rendezvényt a Magyar Művészeti Akadémia Győri Regionális Munkacsoportja támogatta. “Ez egy csodálatos új kapcsolat, ez az első közös rendezvényünk, amire nagy örömünkre sokan eljöttek. Könyvtárunk a győri munkacsoporthoz több ponton kapcsolódik, kitűnő a szakmai együttműködésünk a helyi művészeti élet jeles képviselőivel és a tagozat tagjaival” – fogalmazott köszöntőjében dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató.
A gondolatot már prof. dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész folytatta. Elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia 2022-ben döntött úgy, hogy a művészeti élet szervezése, fellendítése és támogatása céljából regionális munkacsoportokat hoz létre. Az irodalomtörténész, aki számos helyi rendezvény aktív közreműködője, 2023-ban csatlakozott a Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, Hefter László elnöki irányításával megalakuló győri munkacsoporthoz. A győri könyvtárral közös irodalmi rendezvényük vármegyénk szülötteinek állított méltó emléket, fejet hajtott október menekültjei előtt.
Sulyok Vince, Horváth Elemér és Tűz Tamás az emigrációban nemcsak íróként, költőként működtek már, de a diaszpórában élő magyarok kulturális fórumainak, rendezvényeinek szervezői, eleven mozgatói is lettek. „Tűz Tamás Kanadában, Horváth Elemér az Egyesült Államokban, Sulyok Vince Norvégiában végezte ezt a nyelv- és nemzetmegtartó munkát. Köteteikben egyszerre vallottak emlékeikről, lélekben és szívben őrzött magyarságukról s új élményeikről, köztük a diaszpóra-lét nehézségeiről is. Azért kell beszélnünk róluk, mert mindhárman e tájon születtek: Tűz Tamás Győrött, Sulyok Vince Ménfőn, Horváth Elemér pedig Csornán” – mutatott rá végül prof. dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozat és Győri Regionális Munkacsoport levelező tagja.
„Míg neved magyar, idegen maradsz, míg múltad magyar, idegen maradsz, bárhova vet a sorsod!” – a Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban talált otthonra. Könyveinek nagy részét Norvégiában írta, a közel ötezer darabból álló gazdag gyűjteményt 2009-es halála után szállították haza. Életművét gondosan ápolják, az irodalmi est megemlékezője, Kovács katáng Ferenc szerkesztette még korábban egybe azt a versanyagot, amit a nagyérdemű Oberfrank Pál színművész előadásában hallgathatott meg. Az októberi győri esten ebből válogattak a Győri Nemzeti Színház művészei, Jáger András és Móczár Bence, illetve a Hangraforgó együttes.
Összetettebb a kép már Horváth Elemér életútjával kapcsolatban, hisz számtalan kérdés áll előttünk megválaszolatlanul, 2017-es halálának pontos dátumát sem ismerjük. Szalay Balázs történelemtanár, helytörténész izgalmas előadásában kitért a pannonhalmi bencés éveire, majd amikor a fiatalembert az ’56-os események Firenzébe sodorták legnagyobb szerencséjére Thomas Mann lánya, Elisabeth vette pártfogásába, akitől rengeteget tanult. Későbbi hazájában, az Egyesült Államokban 1962-ben telepedett le. A megélhetés nagy úr, pragmatikus ember lévén nyomdászként kezdett el dolgozni, családot alapított, érzéseiről 1976-os „Egy fehér néger naplójából” című kötetében vallott. Később hazalátogatásai megszaporodtak, Csorna díszpolgári címe mellett átvehette Mádl Ferenc akkori köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Győrött Villányi László költő fogadta a Műhely esten. Az előadó, Szalay Balázs 2006-ban találkozott vele Csornán, Horváth Elemér [email protected] e-mail címe mindent elárult az örök hontalanság érzéséről.
A Hazád és anyanyelved című irodalmi est „A szív jogán” című előadással zárult. A 19 kötetes Tűz Tamás, Győrből induló katolikus pap verseiről részletesen Jakab Gábor, a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium pedagógusa mesélt. Az emigráns költő eredeti nevén, Makkó Lajosként kezdte meg papi tanulmányait, majd a teológia harmadik évében, 21 évesen kezdett el verseket írni. Zsengéit a Vigília, a Magyar Csillag, az Élet, a Híd, a Győri Szemle közölte, ekkor javasolták neki a névváltoztatást. Első kötete 1941-ben jelent meg Tiszta arannyal címmel, tagja lett a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek és a pécsi Janus Pannonius Társaságnak. Irodalmi szárnyalásait a második világháború megszakította, tábori lelkészként szovjet hadifogságba esett, 1947-es hazatérése után visszatért papi hivatásához, irodalmi működését az akkori politikai rendszer teljes mértékben korlátozta.
Vágyott a szabadságra és a kiteljesedésre, az 1956-os forradalom után Kanadába távozott, ahol a magyarság érdekében papként, költőként, irodalomszervezőként tevékenykedett. Kezdeményezésére jött létre az Amerikai Magyar Írók csoportja, a clevelandi Árpád Akadémia tagja lett, majd verseit a párizsi Irodalmi Újság, a müncheni Új Látóhatár és Nemzetőr, a római Katolikus Szemle közölte, Magyarországon az 1970-es évektől jelentek meg versei.
Tűz Tamás a kanadai Hamiltonban hunyt el 1992-ben, ekkor jelent meg a neves irodalomtörténész, Pomogáts Béla Ötágú síp című antológiája, melyben számos nyugati magyar író szerepelt, köztük Tűz Tamás és Horváth Elemér is. A katolikus papot szülővárosában helyezték örök nyugalomra, hamvai a győri köztemető díszsírhelyén nyugszanak. A város díszpolgárává 1991-ben avatta, A szív jogán című posztumusz kötete 1993-ban jelent meg.
Galéria: Ács Tamás