A megye falvait járva már látom, ahogy a kertek végében összekupacozva bűzölög a lehullott lomb. A városokban az utak szélén meg ott ülnek az összepréselt, utazásra kész lombbal teli zsákok. Pedig az őszi lomb a legjobb tápanyag a talajainknak és ezt már kétszáz éve is tudták, hiszen a legjobb komposzt az összeérett őszi lombból készíthető.
Elgondolkodtató, hiszen ezzel szerves tápanyagot exportálunk el a kertünkből, lassan, de biztosan pusztítva ezzel annak talajéletét. Minden egyes kupac vagy zsák hozzájárul az éghajlatunk változásához, hiszen a talajok szerves anyaga (azaz a szén) a világ legnagyobb karbontára. Minden egyes elégetett kupac levél a felhalmozott karbont lövi a levegőbe.
A másik, a talajunk szervesanyag-tartalmának csökkentése, ami ugye segíti aszályoknál a víz megtartását. A nedves talajokon fejlődő fák, bokrok nyári forróságban jobban párologtatnak, és így hűvösebbé teszik környezetüket. Ráadásul a több párolgásból több környékbeli eső hull.
S ha mégis ott mernénk hagyni a lombot a fák és a bokrok alatt, azzal megőriznénk a talaj nedvességét, csökkentenénk a kipárolgást, és szerves anyagot juttatnánk vissza a talajba, sőt még a gyomosodást is csökkenthetnénk.
A lomb felhasználható még fagyvédő takarásra is az érzékeny fák, bokrok tövénél, sőt a magaságyások alsóbb részeibe is kiváló töltőanyag. A háziállatok almozásra is kiváló, még a dió lombja is jó alom a baromfik alá, kiváló tápanyag képződik belőle. Persze alomnak a száraz vagy szárazon összegyűjtött lomb való.
Milyen szép is, amikor a kert álomba borul, jön az első hó, és dunyhaként fedi be a tájat. Sajnos az utóbbi években e hófehér látvány egyre ritkább, így nekünk, kertbarátoknak jut az a feladat, hogy egyes, főleg a téli fagyokra érzékeny növényeinket betakarjuk. Az első megoldás, hogy a frissen telepített növényeinket, a bokrokat, a fákat, a szőlőt a saját földjével töltjük fel, takarunk. Ha gyümölcsfát, gyümölcstermő bokrot, rózsát, kivit vagy szőlőt telepítünk, akkor is így kell cselekednünk. Felkupacolásra használhatunk érett komposztföldet, melyet a tél végén a talajba tápanyagnak beledolgozunk.
A melegigényes növényeket, szobanövényeinket, kaktuszainkat, pozsgásainkat csak fagymentes helyen teleltethetjük. Nekik a lakás vagy a fűtött télikert a legjobb, ügyelve arra, hogy kevesebb télen a természetes fény, így a locsolást is csökkenteni kell, mert a legnagyobb hibát ilyenkor a túlöntözéssel szoktuk elkövetni.
Kaktuszok és pozsgások pincében, de akár szekrényben is teleltethetők. Ilyenkor a vizet már teleltetés előtt és teleltetés közben is meg kell vonni a növényektől. A teleltetett növényeket, sőt a szobanövényeket is csak módjával tápoldatozzuk.
Ne feledjük, hogy télen a legbiztosabb locsolási módszer a szobanövényeinknél, ha akkor locsolunk, ha ujjunk hegyével a föld felülete száraz. Míg nedvesnek érezzük, ne adjunk vizet számára.
Kiskerti zöld növényvédelem – termőföldtől a betakarításig címmel tart előadást október 29-én 16.30-kor a GYMS KIK Nemzetközi Kereskedelmi Központban a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete.
Illusztráció: Depositphotos.com