Alapítványoknál, állatmenhelyen és ebrendészeti telepen él több száz gazdára váró, győri négylábú. A kutyák és macskák örökbefogadásának esélyeit nagyban meghatározzák az állat tulajdonságai, de különös módon még a szőrszín is lehet hátrány.

Szigorú szabályoknak kell megfelelni

A Győri Állatmenhely Pápai úti telephelyén száztíz felett jár az ebek, hetven felett a macskák száma. Az üzemeltető Emberek az Állatokért Alapítvány filozófiája szerint csak egészséges, oltott kedvencet adnak családokhoz még akkor is, ha ez a szigor éles határt húz az érdeklődőknél. Az ivartalanítási kötelezettséget is komolyan veszik: az örökbefogadási szerződésben rögzített kitétel elejét veszi a felesleges szaporulatnak, ami idővel szintén náluk, vagy más szervezetnél jelenik meg. A macskáknál az alapítvány ragaszkodik a benti tartáshoz is, egyrészt a fertőző betegségek elkerülése miatt, de a telekhatárokat nem tisztelő cica életét is megóvjuk azzal, ha kizárólag lakásban él.

Bár az állattartási kultúra kifejezetten sokat javult az utóbbi évtizedekben, még mindig nagyon sok sorsára hagyott élőlény bújik meg közterületeken vagy elhagyatott épületekben. Különös, de nehezebb gazdit találni a sötét szőrű kisállatoknak, még a NÉBIH örökbefogadási útmutatója is említi ezt a hátrányos megkülönböztetést. A kutatások szerint a különböző kulturális tényezők, népi hiedelmek is befolyásolják egy állat megítélését. És bár a boszorkányüldözés időszaka a fejlett országokban a 17. században véget ért, a fekete macskákat még mindig a varázslatokhoz kötik. Földöntúli, természetfeletti tulajdonsággokkal ruházták fel őket, a hiedelmek szerint a szellemeket is képesek érzékelni. Ez a misztikum válik a magyar kultúrkörbe széppen lassan bekúszó halloween időszakában a fekete macsekok előnyévé is, október környékén szemmel láthatóan növekszik az érdeklődés irántuk. A menhely azonban elejét szeretné venni a divathullámok meglovaglásának és ezzel a meggondolatlan cselekedeteknek is, ezért az év ezen szakában az országosan is elterjedt gyakorlat szerint nem adnak örökbe fekete macskát.

Második esély a gyepin

A Győri Ebrendészeti telep a gyepmesteri feladatok ellátásán túl kiemelten kezeli a most már a kutyák képzését is. A gyepi országos szinten is kuriózumnak számít azzal, hogy csak a gyógyíthatatlan jószágokon végeznek eutanáziát, a legfőbb céljuk azonban az, hogy minden hozzájuk kerülő kutyus gazdára találjon.

A K3 Kismegyeri Kutyabarát Klub oktatója, Kunert Andrea a Győri Klímaexpo előtt csatlakozott a csapathoz, hetente egyszer foglakozik a gyepi lakóival. „Nyx-szel kezdtem el dolgozni, és ez annyira jól sikerült, hogy felajánlottam a segítségem. Ha kutyát fogadunk örökbe, előbb jut eszünkbe egy menhelyre menni, mint egy gyepmesteri telepre. Arra gondoltam, ha látják, hogy a kutya tanítható ültetésre, fektetésre és tud pórázon sétálni, esetleg egy-két akadályt is meg tud csinálni, könnyebben ér el az emberek szívéhez, mint a rács mögül ugatva”. A tréner elárulta, hogy ugyan nehéz volt a kapcsolatfelvétel a négylábúakkal – mivel a legtöbbjüket bántalmazták – de a kezdeti nehézségeket szeretettel sikerült leküzdeni. „A kedves szóra, a simogatásra, a szeretetre nagyon fogékonyak, ebből építkezünk felfele. Tematika valójában nincs, de ugyan azokat a módszereket alkalmazzuk, mint egy kutyaiskolában: jutifalattal, sok dicsérettel és örömmel építjük fel a foglalkozásokat.” Andrea azelőtt soha nem járt még a Győri Gyepmesteri Telepen, egy védencüket hozták be, és meglepetésére minden elképzelését felülmúlta a sztereotípiákat teljesen átíró rendezett, tiszta, szeretetteljes környezet. Az ebek rehabilitációját is tréner végzi, Csillag Balázs foglalkozik a kutyákkal, Andrea pedig az alap engedelmességi feladatok elsajátításában segít.
A gazdihoz kerülés után sem engedik el az ebek mancsát: a kismegyeri kutyaklub öt alkalommal térítésmentesen biztosít lehetőséget a gyepis kutyák foglalkozására.

Galéria: O. Jakócs Péter