A közelmúltban jelentette be az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy elkezdik átdolgozni az 1975 óta csak apró módosításokkal alkalmazott KRESZ-szabályokat. A jogszabály frissítéséről kérdeztük Szücs Józsefet, aki harminc éve oktatja a tanulóvezetőket.
Míg manapság egyszerűen csak besétálunk az autószalonba, vagy egy kereskedésbe, a KRESZ születése idején a Merkur vállalathoz kellett benyújtani az igénylést, ami után akár négy év türelmes várakozás vette kezdetét, mire megérkezett a rég vágyott Dacia, Wartburg, Trabant vagy egy „formás” Zastava. A jogszabályok lefektetése idején került a vászonra az Autó című film. Böszörményi Géza mozija tökéletesen mutatja, hogy a maihoz képest milyen gyér forgalmi viszonyok uralkodtak és mekkora értéket képviselt egy új jármű. Ma, 2024-ben, az új szabályok lefektetésekor azonban már új járműtípusokat is figyelembe kell venni.
Szücs József neve elismert a szakmában, az elmúlt évtizedekben rengeteg tanuló kapott tőle magabiztos elméleti és gyakorlati tudást. Számos szituációval találkozott az „anyósülésen”, de azt is premier plánból figyelte, hogyan alakulnak át a forgalmi viszonyok: „A közlekedés teljesen megváltozott. 1988-ban szereztem jogosítványt, az akkori géppark 10-20%-a volt a mostaninak. A színtér is változott: akkoriban egyetlen körforgalom sem volt Győrben, ma pedig már 45 van belőlük – ami egyébként a világ legcsodálatosabb dolga: a megközelítése biztonságos, így a balesetek valószínűsége és súlyossága kisebb” – ez az összetettség is alátámasztja a KRESZ átgondolásának szükségességét.
Lapunkban már több ízben foglalkoztunk a rollerek szabályozásával. „A roller tulajdonképpen nem rossz dolog, ha megfelelően használják. Környezetkímélő, és lehetséges, hogy valaki éppen autó helyett használja, de mégsem teljesen helyénvaló, hogy ilyen kis keréken, az autók között akár hatvannal száguldoznak. A szabályozásra szükség van a védőfelszerelések és a jármű hovatartozásának tekintetében is. A szakma már várt arra, hogy helyére kerüljön ez, hiszen mégsem olyan helyes, hogy van egy jármű, amit már százezrével használnak, de nem tudjuk, hogyan és hol lehet közlekedni vele.”
A javaslatok között szerepel a sebességhatárok emelése is, amit Szücs József nem tart kiemelkedő veszélyforrásnak. „A balesetek súlyosságánál nagyon fontos szempont a sebesség, de a legfontosabb az emberi felelősség” – tette hozzá a szakember és felhívta a figyelmet a relatív gyorshajtás veszélyeire is, amikor a sofőr nem az útviszonyoknak megfelelően vezet, hiszen a legtöbb probléma inkább ebből adódik, illetve a felelőtlen és megfelelő rutin nélküli vezetésből. „A szakemberek a magasabb sebességre olyan útszakaszt jelölnek ki, ami arra alkalmas is” – de tapasztalataik szerint a követési távolság betartása is sarkalatos pontja a közlekedésnek. Szücs József kitért arra is, hogy bár a kezdetektől oktatják a másodpercen alapuló követési távolság kiszámítását, míg tanulóként a kezdő sofőr kénytelen figyelni erre, a jogosítvány megszerzése után sokan elfelejtik alkalmazni ezt, elzárva ezzel saját maguktól a menekülési utakat.
„Azt gondolom, hogy a társadalom összes tagja, aki felelősséggel közlekedik, egyetért azzal, hogy az agresszív vezetőket ki kell venni a sorból, akár egy jogosítvány elvételével is lehet ezt „honorálni” egy bizonyos időszakra” – tért ki az oktató a büntetőfékezésre, és hozzátette: „ez az egyik legveszélyesebb dolog és a felelősség megállapítása is nehéz ilyen esetekben.” A fedélzeti kamerák használata perdöntő lehet, hiszen a felelősséget alap esetben mindig az viseli, akinél felmerül az, hogy nem tartott megfelelő követési távolságot.
Szücs József az új szabályok kidolgozásakor az egyszerűségre törekedne: „Nem biztos, hogy egy útszakaszt ezer táblával kellene ellátni, a lényeg a logikus, felfogható szabályozás lenne”, de lehetőséget adna az autópályák gyorsítósávjának végeztével a leállósáv használatára a besorolás idejéig abban az esetben, ha az egybefüggő kocsisor miatt valaki nem tud időben és megfelelő ritmusban csatlakozni a forgalomhoz.