A búvárkodás a legtöbb ember számára rejtélyes dolog, bár a szemüveggel-uszonnyal a tengerbe csobbanásig sokan eljutnak, a sport, a hobbi, vagy éppen az ipari könnyű búvárkodás már komoly felkészülést, tudást kíván. A Győr+ Média sportos podcastjében, a Spílerben az idén hatvanéves Győri Búvár SE egyik oszlopos tagja, Bartos György segített tájékozódni a víz alatti merülés világában.
„Az az időszak, amikor a szabadabb víz alatti mozgást lehetővé tette a technika, az 1940-es években érkezett el. Akkor kezdődött a könnyűbúvár-felszerelések elterjedése is. Most már ott tartunk, hogy egy okosóra tud minden funkciót, amire nekünk a merülés során szükségünk van. Régen ehhez kellett tíz-tizenöt műszer, rengeteg táblázat, térkép, ilyen-olyan számolások” – mutatta be röviden a „felszereléses” könnyű búvárkodás gyors fejlődését Bartos György, és rögtön eloszlatta azt a tévhitet is, hogy a hazai vizek semmi izgalmas dolgot nem tartogatnak egy búvár számára.
„Magyarországon csodálatos, merülésre alkalmas helyek vannak, a kisalföldi régió és a környék különösen érdekes ilyen szempontból. A kőbányai pincerendszer kuriózumnak számít, hiszen egy olyan épületben merülhetünk, amely korábban nem volt víz alatt, más funkciót töltött be, de később elárasztották vízzel, megmaradtak a folyosók, a csigalépcsők. Én nagyon szerettem a hévízi tóban búvárkodni, amíg még lehetett.”
A sportbúvárkodás rengeteg szakágat foglal magában, amelyek közül a legismertebb talán a tájékozódási merülés, a többszörös győri világbajnok Bukor Ádám nevével fémjelzett uszonyos úszás, vagy a szabad tüdős merülés, amelyben Konok Fatima lett a világ legjobbja. Gyakori kérdés a sportággal kapcsolatban az, hogy mennyire veszélyes. Bartos György erre egyetlen mondattal válaszolt: az egyesület hatvanéves, és ez idő alatt soha semmilyen baleset nem történt a klub tagjaival, vagy azokkal, akik velük búvárkodtak. „Természetesen technikai sportág lévén történhetnek váratlan helyzetek, problémák, de ritka az ilyen. A merülést mindig megelőzi egy felkészítés, és nálunk három olyan búvár is van – Pannonhalmi Miklós, Csókás Péter és Fehér József –, akik profik, és olyan nemzetközi vizsgáztatásra jogosultak, amit teljesítve, bárhol a világon merülhetünk.”
A győri búvárok együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal, a mentőkkel, a rendőrséggel, gyakran vesznek részt mentésekben, keresésben, de az árvizek esetén szintén segítenek. Így volt ez idén, és 2013-ban is.
„Tizenegy évvel ezelőtt mi Győrújfalu környékén dolgoztunk, a gát megerősítését végeztük, a buzgárokat kellett elzárnunk a víz alatt, ahol szinte semmit sem láttunk. Sokat hallottam róla, de ott tapasztaltam meg, milyen az, amikor úgy mozogtunk egy átázott töltésen, mintha zselén, vízágyon lépkednénk. Nagyon elfáradtunk, a vízben ettünk, ittunk. Hat-hét órákat volt egy-egy búvár a vízben, de volt, aki kilenc órát dolgozott a víz alatt. Hasznos volt a munkánk akkor is.”
A Spíler adását itt lehet megtekinteni: