Amelyet húsz évvel később a második, még pusztítóbb világégés követett, amely már atomfegyverek (atombombák) bevetésével ért véget.
Az 1914 és 1918 között zajló első világháború veszteségei drámaiak voltak: közel 10 millió halott, és 20 millió sebesült volt a négy évig tartó esztelen öldöklés mérlege. Az özvegyek és árvák számáról még becsült számok sem maradtak fent. És ha ez nem volna elég sokkoló, a háború nyomában járó spanyolnátha legkevesebb 25, más becslések szerint további 40 millió embert pusztított el.
Az első világháború első áldozata egy magyar honvéd volt, abádszalóki Kovács Pál, aki Zimonynál vesztette életét. Az Osztrák-Magyar Monarchia teljes vesztesége elérte 7,8 millió főt. Az utolsó áldozata pedig egy amerikai katona, aki a fegyverszünet megkötése előtti percben esett el.
Ez volt az első olyan háború az emberiség történetében, amely egy időben zajlott a harcoló felek között Európában, Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Óceániában, ám amelyet a kortársak mégsem világháborúként, hanem „nagy háborúként” emlegettek.
Az első világháborúban jelent meg először az úgynevezett tömeghadsereg, a lövészárok-hadviselés, a drót nélküli hírközlés, a harckocsi, a kémiai fegyverek és a légi hadviselés.
Győr az első világháborúban jelentős hadiipari és katonai központ volt. Fontos szerepet játszott honi és szövetséges katonák ápolásában és kórházi ellátásában.
Négy gyötrelmes és szenvedésekkel teli év után 106 évvel ezelőtt, 1918. november 11-én a compiégnei erdőben írta alá vesztes félként Németország a fegyverletételt, egy vasúti kocsiban. Érdekesség, hogy amikor a németek jó húsz évvel később, a második világháborúban lerohanták Franciaországot, ugyanebben a vasúti kocsiban íratták alá a franciákkal a kapitulációjukat.
Az első világháború lezáró hivatalos békekonferencia két hónappal később, 1919. január 18-án kezdődött Párizsban. Magyarországgal pedig egy évvel később, 1920. június 4-én íratták alá a trianoni békediktátumot, amelynek következményei jól ismertek: az ország közel kétharmadával együtt több millió, magát magyarnak valló ember került a darabjaira szakított Magyarország határain túlra.
Az első világháborút lezáró békekötési folyamat talán legnagyobb tragédiája, hogy magában hordozta a II. világháború kitörését. Ez két évtizedre rá, 1939-ben be is következett, újabb pusztítást hozva a világra, és amelyet már csak atomfegyverek (két atombomba) bevetésével sikerült lezárni.
Győrben több helyütt, több síkertben található első világháborús emlékmű. A város egyik legszebb részen, a Radó szigeten ma is látható Horvay János szobrászművész első világháborús emlékoszlopa és párducos katonaszobra, amelyet 1938. július 3-án avattak fel.