A rossz levegőminőség rendkívüli módon befolyásolja az egészséget, a városokban élő európaiak 90 százaléka olyan mértékű légszennyezésnek van kitéve, amelyet az emberi egészségre károsnak tartanak. Az Európai Bizottság szerdán elfogadott állásfoglalása javaslatokat fogalmaz meg a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezésére.
A jogszabályban előírt uniós kibocsátási határértékek még mindig a WHO által javasolt értékek felett vannak, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az EU-ban évente több mint 400 ezer, a légszennyezésnek tulajdonítható korai haláleset történik. Éppen ezért az Európai Bizottság állásfoglalást fogalmazott meg, amiben javaslatokat tesznek a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezésére. Ezt 446 szavazattal, 146 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az állásfoglalásban kiemelik, hogy a levegő minőségének javításához a helyi, nemzeti és nemzetközi közigazgatás minden szintjén lépni kell.
Felkérik az Európai Bizottságot, hogy az uniós levegőminőségi jogszabályokban javasoljon szigorúbb normákat a PM2,5 részecskékre (azaz a finom porra) vonatkozóan, összhangban az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. A képviselők szerint a tagállamokban a légszennyezés összes forrását és az összes gazdasági ágazatot érintő „tiszta levegő cselekvési tervet” kellene összeállítani.
Az Európai Bizottságnak az Egészségügyi Világszervezet többek között részecskékre, kéndioxidra és ózonra vonatkozó határértékei alapján kellene frissítenie a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvet. A bizottságnak azokat az ellenőrzéseket is fokoznia kellene, amelyek során felmérik: a tagállamok betartják-e a dízel kibocsátásmérési tesztekre vonatkozó uniós szabályokat.
Közlekedés
A közlekedésből származó légszennyezés különösen a gyerekek kognitív fejlődésére és teljesítményére gyakorolt negatív hatását egyre több tudományos kutatás bizonyítja. A képviselők aggodalmukat fejezik ki emiatt, és a „szennyező fizet” elv érvényesítéseképpen a járművek környezetvédelmi teljesítménye alapján megszabott elektronikus útdíjfizetés bevezetését javasolják.
A képviselők felszólítják az uniót, hogy a fogyasztók védelmében dolgozzon ki kollektív jogorvoslati eljárást egy jövőbeli károsanyag-kibocsátási botrány esetére. Az autógyártóknak pedig el kellene végezni a szabályoknak nem megfelelő dízel járműveik kötelező utólagos átalakítását. Az átalakítás költségét a gyártónak kell állnia.
A parlament az uniós járműpark nitrogén-oxidok kibocsátásának további mérséklését, és az autók elvi és gyakorlati kibocsátási értékei közti különbség csökkentését kéri a bizottságtól 2021-ig. A bizottságnak az autók nem kipufogóból (hanem például gumiabroncsokból vagy elhasznált fékbetétekből) származó kibocsátására és a mezőgazdasági metánkibocsátásra vonatkozó határértékek bevezetését is fontolóra kellene vennie. Ez utóbbi a talajközeli ózon fontos kiinduló vegyülete.
Mezőgazdaság és energia
A képviselők szerint a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével. Jelenleg az ammónia, a dinitrogén-oxid és a metán túlzott kibocsátásáért az élelmezési és gazdálkodási rendszereink a felelősek – fogalmaznak a képviselők. Az ammóniakibocsátás 94, a és a metánkibocsátás 40 százaléka származik mezőgazdasági tevékenységekből.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Fotó: Pixabay