Izlandon ez idő tájt még elég hosszúak az éjszakák. A nap tizenegykor kel és fél négykor már le is bukik a horizont alá. Ez ideális lehet a sarki fény megfigyeléséhez, mégsem a január a legfelkapottabb turistaszezon. Sokkal inkább a nyár, amikor száraz és kellemesen meleg az idő. Ráadásul akár éjfélig fent van a nap, tehát jut idő felfedezni a temérdek természeti csodát, amit Izland tartogat.

Ez Európa második legnagyobb szigete, lakossága azonban mindössze 350 ezer körüli. Az emberek többsége Reykjavíkban, vagy annak közvetlen környezetében él, a fapados járatok viszont nem itt, hanem a valamivel nyugatabbra fekvő Keflavíkban szállnak le. Innen busszal jutunk be a fővárosba, a cirka háromnegyed órás út alatt pedig szabadon gyönyörködhetünk a sziklás táj, a tagolt tengerpart és a hófödte hegycsúcsok pazar látványában.

A fapadosok közül egyedül a magenta színű légitársaság indít rendszeres járatokat ide, budapesti, illetve bécsi indulással. Jelenleg a márciusi időpontok foglalhatók jutányosan, de érdemes figyelni a vállalat honlapját, mert várható, lesznek a mostaninál olcsóbb nyári időpontok is. Addig pedig van időnk megtervezni magát a nyaralást.

Vulkánok, gejzírek, termálvizek

Izland az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez találkozásánál fekszik, ezért a szigeten nagyon meghatározó a vulkanius aktivitás. A több mint száz tűzhányó közül 26 ma is aktív, a lakóházak kilencven százalékában pedig termálvíz biztosítja a téli meleget. Jut persze víz a gyógyfürdőkbe is, melyek közül a leghíresebb a Reykjavíktól délnyugatra található „Kék lagúna”. Az itteni termálvíznek szinte valószínűtlen kékes-fehér színárnyalata van, a fürdő maga viszont túlontúl felkapott és botrányosan túlárazott.

Sokkal inkább megéri felkeresni a Reykjadalur-völgyet, ahol bármelyik évszakban a szabad ég alatt fürdőzhetünk, ráadásul teljesen ingyenesen. A fürdőhely csak gyalogosan közelíthető meg, azonban maga a túraútvonal is lenyűgöző: gyönyörű tájon, fortyogó iszapmedencék és gőzölgő termáltavak között vezet az út. Nem is szólva a Djúpagilsfoss-vízesésről, ami ugyan csak kistestvére Izland komolyabb zuhatagainak, de olyan vadregényes, hogy abba belesajdul az ember szíve.

Szintén életre szóló élmény a Strokkur, ami a jelenség névadója, a Geysir tőszomszédságában működik. Míg azonban ez utóbbi ma már inaktív, addig a Strokkur-gejzír példás megbízhatósággal, 5-10 percenként lövell terebélyes, húszméteres vízoszlopot az ég felé. Mellette állva az ember igencsak kicsinek érzi magát. (Meg igencsak vizesnek, ha a szél pont arra viszi a permetet).

A természeti csodák mellett érdemes időt szánnunk Reykjavíkra is, melynek óvárosa barátságos, emberi léptékű és színes. A látnivalók gyalogszerrel is könnyen elérhetők, ami azért is szerencsés, mert a buszok drágák és nem túl gyakoriak. A város három jelképe a rendhagyó Hallgrímskirkja-templom, a nemrégiben elkészült Harpa-koncertterem és a viking hajót formázó Naputazó-szobor. A főváros kikötőjében pedig befizethetünk hajós bálnalesre is.

Izland nem olcsó hely, de kis odafigyeléssel nem kell, hogy rámenjen a nyaralásra a farmerünk. Szervezett túrák helyett érdemesebb saját kocsival fedezni fel a szigetet, hotel helyett pedig vendégházban vagy privát apartmanban szállni meg. Jelentős eltérés van a szupermarketek árai között is – keressük mindig a Bónus lánc üzleteit. Ha pedig esténként egy pohár borral búcsúztatnánk a napot, azt javasolt még a ferihegyi duty free-ben beszerezni, Izlandon ugyanis aranyárban mérik a szeszesitalt.