Magyarország és Marokkó hasonlóan látja a globális kihívások szinte mindegyikét, ez nem csoda, hiszen két patrióta, szuverenista vezetésű államról van szó, amelyek nem fogadnak el külső nyomásgyakorlást - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rabatban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a marokkói kollégájával, Nászer Buritával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy ma a világ a veszélyek korát éli, Magyarország is mintegy ezer napja kénytelenül közvetlenül szembesülni az ukrajnai háború kihívásaival, ezért örvendetes fejlemény, hogy a békepárti Donald Trump nyerte meg nemrég az amerikai elnökválasztást, így minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy a béke visszatér Közép-Európába.

“Viszont azt látjuk, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján megtalálható háborúpárti erők nem tisztelik a népakaratot, és mindent elkövetnek annak az érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketörekvéseket Ukrajnában” – figyelmeztetett.

Majd tudatta, hogy ebből kifolyólag a mostani egyeztetésnek is fontos eleme volt az, hogy a következő két hónap az ukrajnai háború legveszélyesebb időszaka lesz, hiszen a felelőtlen döntések miatt erősebb a veszélye a fegyveres konfliktus eszkalációjának, mint valaha.

“Mi, Marokkó és Magyarország büszkék vagyunk arra, hogy a békepárti globális többség tagjai, részesei vagyunk. Mind Marokkó, mind Magyarország világosan látja azt, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak Európa és Afrika is a vesztesei közé tartozik” – hangsúlyozta.

Ennek kapcsán pedig a háború negatív következményeit is érintette, például az egekbe szökő inflációt, az emelkedő energia- és élelmiszerárakat, ami mind a két kontinenst nehéz helyzetbe hozta.

“Ezért mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, s mi a szomszédságban abban reménykedünk, hogy az új amerikai elnöknek ez sikerülni fog” – mondta.

Szijjártó Péter kitért két másik biztonsági kihívásra is, amelyekkel egyszerre kell megküzdeni, az illegális migrációra és a terrorizmusra. Szavai szerint ezek “ördögi kört” alkotnak egymással, és egymás okaként léteznek.

“Ezért mi nagyra becsüljük Marokkó törekvéseit a terrorizmus elleni küzdelemben, és nagyra becsüljük Marokkónak a rendkívül felelősségteljes politikáját az illegális migráció vonatkozásában” – szögezte le.

“Sajnos azonban Brüsszel migrációpárti politikát hajt végre, és ezzel az európai és az afrikai országokat is nehéz helyzetbe hozza. Mi rendkívül veszélyesnek tartjuk azt, ha nehéz helyzetben lévő embereket arra ösztönöznek, bíztatnak, hogy hagyják el otthonaikat, fizessenek az embercsempészeknek” – húzta alá.

Úgy vélekedett, hogy ehelyett inkább átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség, ez segíthetné a térségbeli országokat a radikálisan gyarapodó lakosságuk megtartásában, hogy a következő évtizedek során is megfelelő oktatást, egészségügyi ellátást és munkát is tudjanak biztosítani a sok százmillióval növekvő népességüknek.

Külön megemlítette a Száhel-övezet stabilitásának fontosságát, és kifejtette, hogy hazánk meg is teszi, amit tud, például a Csáddal kötött partnerségi megállapodása keretében segít a biztonság javításában.

A miniszter végül azt közölte, hogy tavaly először Marokkó volt Magyarország első számú kereskedelmi partnere Afrikában.

A tájékoztatása szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke elérte a 400 millió eurót, ez ötszörös bővülést jelent 2010 óta.

“A magyar vállalatok az élelmiszer-, az egészség- és a vízipar területén most megkapják a lehetőséget, hogy sikeresek legyenek a marokkói piacokon. És arra törekszünk, hogy Magyarország legyen Marokkó stratégiai partnere az ország leendő nukleáris programjának végrehajtásában” – mondta.

Illetve kitért az emberek közötti kapcsolatok jelentőségére is, és rámutatott, hogy évente 165 marokkói diák tanulhat ösztöndíjjal magyarországi felsőoktatási intézményekben, s ezekre a helyekre idén 1806-an jelentkeztek, ami jól mutatja a program népszerűségét.

“A mai megbeszélésünkön ismét megállapíthattuk, hogy valami nem változik. Az biztosan nem változik, hogy a globális kihívások szinte mindegyikét ugyanúgy látjuk. És ez azért nem csoda, mert Marokkó és Magyarország két olyan ország, amelynek a vezetői a szuverenitás talaján állnak, amelynek a vezetői patrióták, büszkék arra a nemzetre, amelyet képviselnek, nem fogadnak el külső nyomásgyakorlást, és mégis a kölcsönös tisztelet talaján állva közelítenek a másikhoz” – összegzett.