A kormány kiemelt szakpolitikai célja az alacsony, illetve nem megfelelő végzettséggel rendelkező munkanélküliek képességeinek és tudásának fejlesztése - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Czomba Sándor, a Demográfiai kihívások kezelése a hátrányos helyzetű csoportok mobilizálásán keresztül című szakmai konferencia megnyitóján többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy “A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” elnevezésű programban jelentős összeggel támogatják azon álláskeresőket, akik a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket elősegítő képzésen vesznek részt. A társadalom szempontjából kihívást jelent, hogy a csökkenő születésszám miatt egyre magasabb az átlagéletkor, a növekvő számú nyugdíjas ellátásával pedig komoly pénzügyi teher hárul a fiatalabb generációra – hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy a demográfiai öregedés következményeként az idősebb korosztályok száma folyamatosan nő, a munkaképes korú népesség száma egyre csökken, ez pedig – megfelelő megoldások hiányában – munkaerőhiányt és a gazdasági növekedés ütemének lassulását is eredményezheti.

Az államtitkár Magyarország alapvető érdekének nevezte a munkaerőpiacra még bevonható, mintegy 200-300 ezer fő körüli munkaerő-tartalék mozgósítását, tekintettel arra, hogy a magyar lakosság számának várható további zsugorodása az állami szolgáltatások, a jóléti állam fenntarthatóságát is veszélybe sodorhatja.

A Magyarország teljes foglalkoztatási szintjének elérése érdekében májusban elindított munkaerőpiaci program kiemelten támogatja többek között a tartósan munkanélkülieket, az 50 év felettieket, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. A projekt tervezett forrása 150 milliárd forint feletti, melyből első körben több mint 78 milliárd került meghirdetésre – ismertette Czomba Sándor.

A politikus szerint az eddigi eredmények jól mutatják a program sikerét, hiszen már több mint 12 ezer álláskereső elhelyezkedéséhez, utazási és lakhatási költségeinek csökkentéséhez, valamint képzéséhez járultak hozzá fél év alatt mintegy 14 milliárd forinttal.

A 2050-re várhatóan jelentősen növekedő számú inaktív, vagy nyugdíjas okozta munkaerőpiaci kihívásokra való reagáláshoz elengedhetetlen, hogy az emberek jobb választási lehetőségeket és ösztönzőket kapjanak arra, hogy idősebb korban is dolgozzanak – fűzte hozzá.

Az unió demográfiai hanyatlása miatt valamennyi tagállamra nagy nyomás nehezedik, hogy azonosítsa, elérje, és megfelelő állásajánlatokkal lássa el a munkaerőpiacon még nem aktív, de foglalkoztatható embereket – mondta.

Czomba Sándor külön hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődéshez nehezebben alkalmazkodó idősebb korosztályok számára olyan állami és vállalati intézkedésekre van szükség, amelyek segítik őket a folyamatos képzésben, átképzésben, hogy ne váljanak versenyképtelenné.

Kiemelte, hogy a munkahelyeknek alkalmazkodniuk kell az idősödő társadalom igényeihez, az egészséget és jólétet támogató intézkedések, a munkakörnyezetek ergonomikus kialakítása elengedhetetlen, mivel csak így lehet elérni azt, hogy az idősebb munkavállalók ne csak hosszabb ideig dolgozhassanak, hanem azt egészségük és munkavégzési képességük megőrzésével tegyék.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az idősebb munkavállalók hatalmas tapasztalatot és tudást hordoznak, amely a gazdaság és a munkahelyek számára kincset ér, a különböző életkorú munkavállalók együttműködése pedig erősítheti a munkahelyi közösségeket és a termelést.

A meglévő munkaerőtartalékok hatékony kiaknázásához elengedhetetlen, hogy az állam is aktív szerepet vállaljon a folyamatban, és a munkaerőpiaci szolgálatok, a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) szerepe kulcsfontosságú – hangoztatta az államtitkár, hozzáfűzve, az aktivitási politika célja, hogy a munkaképes korúak bekerüljenek a munkaügyi intézmény látókörébe, kikerüljenek a segélyezési rendszerből és munkába álljanak, az NFSZ pedig mindennemű munkaerőpiaci diszkriminációval szemben fellépve segíti a különböző hátrányos helyzetű rétegek munkaerőpiaci integrációját, reintegrációját.

Greinstetter Balázs, az NFK gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a demográfiai átrendeződések többek között a versenyképességre is komoly kihívást jelentenek, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképességi program a magyar uniós elnökség fontos elemét jelenti.

Ismertetése szerint a Czomba Sándor által is említett programnak köszönhetően mintegy 250 ezer korábban hátrányos helyzetű nem dolgozó munkavállalót sikerült bevonni a munkaerőpiacra.

A programok a jövő szempontjából fontos befektetésnek számítanak, ezekkel a kihívásokra gyors válaszok adhatóak – mondta a főigazgató, hozzáfűzve, hogy a már eddig is példásan helytálló intézményrendszerre továbbra is számítanak.

Kovács Marcell, a KSH demográfiai statisztikai főosztályának vezetője előadásában kiemelten hangsúlyozta, hogy Európa demográfiai problémáira, az elöregedésre, a lakosság számának csökkenésére a migráció, a bevándorlás nem jelent megoldást.

A konferencia résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Mario Nava, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Integrációs főigazgatója.