1944. november 7-én végezték ki a nyilas rémuralom alatt Szenes Hanna költőt, az ellenállási mozgalom mártírját, Izrael nemzeti hősnőjét. A holokauszt 80. évfordulója alkalmából Velekei László érzékeny és megindító koreográfiájával mutatja be a Győri Balett társulata az Eli, Eli című produkciót, mely egy elszánt, tettvágytól fűtött zsidó lány életútját dolgozza fel, egy mártírét, aki a végsőkig hallgatott és nem kért kegyelmet.
Már az induló zene első akkordjai is beférkőznek a nézőbe, a zsigereinkbe furakodó dallamok a Győri Balettól megszokott látványvilággal párosítva újabb katartikus élményt garantálnak a táncszerető publikumnak.
Az együttes nem fél a nehéz, szívszorító témák feldolgozásától, a tragédia, a végsőkig való kitartás és az időtlen tanítás Szenes Hanna rövid életét körbeszőtte, ez a láthatatlan háló pedig ezúttal a nézőteret lepi majd be.
A fiatal lányban a zsidótörvények hatására erősödött fel a cionizmus. Olyannyira, hogy 1939-ben kivándorolt Palesztinába, ahol csatlakozott a Haganához, egy cionista fegyveres szervezethez. Szenes Hanna egyike volt azoknak az ejtőernyősöknek, akiket a brit haderő kiképez, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálásának tervét. Elfogták, bebörtönözték és megkínozták. De ő csak hallgatott. Golyó általi halálra ítélték. Nem kért kegyelmet.
„Egy kedves barátom javaslatára kezdtünk el Csepi Alexandrával foglalkozni a történettel. Azonnal lett 4-5 vízióm és nagyjából 24 óra leforgása alatt fejben el is készítettük Szandival a művet. A darabválasztásaim során prioritás, hogy egy ember legyen a középpontban.
A cselekményes balett mindig is közel állt hozzám, a klasszikus táncszínházi nyelvezet mellett tettem le a voksomat. A holokauszt emlékévében szerettünk volna valami maradandót alkotni. Ez egy szomorú történet, egy lányról, aki kiáll a hite mellett, nem enged a kitűzött céljaiból és azt látom, hogy ezekre a tanításokra mindig is nagy szükség volt és lesz is a jövőben. A művészetemmel próbálom ezt a rezonanciát erősíteni” – mesélt a produkció hátteréről a társulat direktora.
Velekei László úgy fogalmazott, hogy mikor Csepi Alexandrával beleásták magukat Hanna életébe, nem volt kérdés, hogy a színpadon szeretnék viszontlátni a hősnő életének főbb mozzanatait. Ezt erősítette meg a dramaturg is.
„Szeretjük a kivételes karakterrel bíró nőket, még akkor is ha tragikus a sorsuk. Egyértelmű volt, hogy melyek azok a történések amelyeket mindenképpen szeretnénk megragadni, ezért is lett végül az alcím, hogy Táncképek Szenes Hanna életéből. Tényleg egy nap alatt összeállt a librettó, annyira megindított mindannyiunkat ez a különleges élet. A bennünk keltett érzéseket szeretnénk átadni, így nem egy didaktikus előadás készült, de ez egyébként sem jellemző az együttesre” – fogalmazott Alexandra.
A mártír hősnő históriáját elsőként december 17-én Budapesten, a Rumbach Zsinagógában láthatja a nagyérdemű, Győrben 2025-ben a Magyar Táncfesztiválon debütál a fájdalmas mégis felemelő táncjáték, Gábor Audrey operaénekes közreműködésével. Az előadás a MAZSÖK, a MAZSIHISZ, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Maecenas – a Táncművészetért Alapítvány és a Győri Balett támogatásával jött létre.
Galéria: O. Jakócs Péter