Vadonatúj település alapjait fektették le Ménfőcsanakon. A miniingatlanok építéséhez tégla helyett mézes lapokat használtak, a habarcsot pedig cukros masszára cserélték.

A ménfőcsanaki Torda-óvoda pedagógusainak fejéből három éve pattant ki a mézeskalács falu ötlete. Arra kérték a szülőket, készítsenek az édes süteményből házakat, vagy más, a településen hasznosítható elemet és vigyék azokat az óvodába, hogy más is megcsodálhassa a remekműveket. A szülők kapva kaptak a rendkívüli lehetőségen és munkához láttak. Ennek eredményeképp több mint ötven mesterművet állítottak ki a városrész Horgas utcai épületében.

„A cél a közös tevékenység, a jó közösség kialakítása volt. A „tordás” gyerekek szüleit és dolgozóit céloztuk meg a felhívással. Azt kértük, hogy a gyerekekkel együtt készítsenek házikót, vagy falu-alkatrészt mézeskalácsból, vagy más természetes anyagból” – mondta el portálunknak Horváthné Tóth Enikő óvónő. Az óvodában ebben az évben a népi mesterségek területét emelték ki, ennek nyomán érkezett a natúr alapanyagok felhasználásának ötlete. Így az ehető hozzávalókon kívül fa, moha és kavics is került a kiállítóasztalra.

A beérkezett pályaműveket nem zsűrizték, a játék izgalma és a közös alkotás élménye motiválta a kis „kőműveseket” és szüleiket. A program népszerűségét az is mutatja, hogy a dr. Torda István Óvodába járó 93 kisgyermek több mint fele részt vett a falucska építésében. Horváthné Tóth Enikő elárulta, hogy az édes épületeket a gyerekek hazaviszik a szünetre, mint fogalmazott: „azért, hogy az ünnep fényét az otthonukba vigye a házikójuk”. Az apró települést a legkisebbek is nagy becsben tartják, naponta többször indulnak „városnéző túrára”, de a gyerekekért érkező szülők is megcsodálják az édes falut.