Megváltozik az iparűzési adó elosztása, nyártól szigorodik a kata.

Komoly gazdasági háttérrel rendelkező várost vettem át, párbeszédet ígértem a gazdaságok szereplőinek, s közvetve minden győri polgárnak annak érdekében, hogy az ipar további fejlődésére alapozva még magasabb szintre tudjuk emelni az egészségügyet, a szociális lehetőségeket, az oktatást, a kultúrát Győrben – fogalmazott dr. Dézsi Csaba András polgármester a megyei kereskedelmi és iparkamara évnyitó rendezvényén.

Fontos gazdasági kihívások előtt állunk – vetítette előre a jövőt Győr polgármestere, s hogy ez mennyire így van, azt a kamara országos elnökének szavai keményen érzékeltették. Olyan országos döntések vannak készülőben, melyek nem éppen kedvezően érintik Győr pénzügyi forrásait.

A Dr. Dézsi Csaba András köszöntője után felszólaló mosonmagyaróvári polgármester, Árvay István már utalt arra: azok a hírek, melyek az iparűzési adó átalakításával kapcsolatban láttak napvilágot, kedvezőtlen helyzetbe hozhatják az önkormányzatokat. Dr. Földesi Péter, a Széchenyi egyetem rektora arról is beszélt, hogy ismerik a gazdasági szférából érkező oktatási igényeket, s képzési struktúrájukat ezek tudatában alakítják ki. Jelenleg 41 továbbképzési szakra lehet jelentkezni az egyetemen, ebből harminc diplomát feltételez, tizenegyet a nélkül is elvégezhetnek az érdeklődők.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a tavalyi megyei konjunktúrafelmérés eredményeit foglalta össze. A megyei GDP 75 százalékát adó 100 legnagyobb cégnek csupán a 3,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között nem érzi jól magát. A fejlődést leginkább a munkaerőhiány akadályozza. A megyei lakóinak egy része Ausztriában dolgozik, s csak aludni jár haza Magyarországra, fogalmazott Pintér-Péntek Imre. Ez a bérkülönbség miatt van így, a kamara ezért is javasolja az államnak, hogy Magyarországon a 13. havi jövedelem járulékmentes legyen.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a hazai gazdaság kitűnő eredményeit méltatta, s ismertetett két olyan, várhatóan nagy vihart kavaró témát, melyet a Versenyképességi Tanács tárgyal. Az egyik a kata, mint adózási forma módosítása, mert az elnök szerint sokan visszaélnek vele, s alkalmazotti státuszt váltanak ki a kedvezőbb adózási formával, melyet már a nyáron meg fognak változtatni.

A másik, viszont Győrt közvetlenül is érintő elképzelés, az iparűzési adó elosztásáról. Parragh szerint az elosztást igazságossá kell tenni, Magyarországon csak 300 olyan település van, amelyik jelentős haszonélvezője egy-egy nagy cég ottani bejegyzésének, de a többi 2700-nak is színvonalasan meg kell élnie. Nem igazságos, mondta Parragh, hogy például az Audi iparűzési adójából csak Győr részesül, de például Pannonhalma nem. Szavaiból kiderült: az is csökkenti majd a bevételi forrást, hogy a cégek adójukból az értékcsökkenés ötszörösét írhatják le, s a kutatás-fejlesztésre fordított összegnek is a többszörösét.

Az elosztás megváltoztatását Pintér-Péntek Imre nem tartotta jó ötletnek, mint fogalmazott, a nagy vállalkozásoknak otthont adó a városok sokat tettek azért, hogy a cégek náluk telepedjenek le, ott működjenek és fejlődjenek tovább.

Szerző: Hajba Ferenc
TV-s szerkesztő: Zombai-Kovács Ákos