Korábban soha nem volt látogatható a győri Püspökvár palotaszárnya, amely a legteljesebben megmaradt középkori püspöki rezidencia a mai Magyarországon. Az épület az újkor első két századát leszámítva püspöki lakóhelyként szolgált, és így van ez most is.
A Győri Egyházmegye úgy döntött, megnyitja a Püspökvár palotaszárnyát a látogatók előtt, és bepillantást enged a püspöki kápolnába, a könyvtárba, az ebédlőbe és a várkertbe. Mi is körbejártuk a látogatható tereket. A palotaszárny bejáratánál láthattuk azt az emléktáblát, amely Boldog Apor Vilmos vértanúságára emlékeztet. Ugyanis az emléktábla melletti pincelejáratból dördültek el azok a lövések, amelyek a főpásztor halálát okozták, miközben védelmezte a pincében menedékre találókat.
A barokk lépcsőház a 18. század második felében készült
A főbejárat felett megcsodáltuk a klasszicista oszlopokon nyugvó kocsibehajtót, majd a barokk lépcsőházat, amely a 18. század második felében készült Hefele Menyhért tervei alapján. A palota gótikus kápolnájába lépve, melyet 1481–1486-ban vélhetően Nagylucsey Dóczy Orbán püspök építtetett, majd 1858–60-ban nyerte el mai formáját, láthattuk a Szűz Máriát ábrázoló oltárt, melyet Szent István és Szent László királyok szobrai fognak közre. A kápolnában több Kossuth-címer is látható, mellyel Simor János püspök az 1848–49-es szabadságharc leverését követő passzív ellenállással való szimpátiáját kívánta sugallni.
A Dóczy-kápolna
A színes üvegablakokat 1962-ben készítette Árkayné Sztehló Lili, aki a szomszédos Nagyboldogasszony-székesegyház Héderváry-kápolnájának és a győr-gyárvárosi plébániatemplomnak is alkotott díszes ablakokat. A Dóczy-kápolnában talált otthonra Szent Hedvig lengyel királynő és Szent II. János Pál pápa ereklyéje, és itt látható egy nagyon értékes barokk szobaorgona is.
Tovább haladva a püspöki könyvtárba jutottunk, ahol mintegy ötezer kötet található, elsősorban történelmi, földrajzi, kultúrtörténeti, teológiai, jogi és szépirodalomi könyvek. Az egyik legértékesebb az 1828 és 1833 között a tübingeni Cotta Kiadónál megjelent, Goethe összes művét tartalmazó 55 kötetes sorozat.
A könyvtár ötezer kötetes
Betekinthettünk a nagyebédlőbe és a szalonokba is, melyek bútorzata nagyrészt a 18. század végén, a 19. század elején készült, de például az ebédlő hatalmas csillárja Zalka János püspök idején, a 19. század végén került a patinás berendezéshez. A szalonok a falakat díszítő tapétákról kapták nevüket, így van zöld és vörös szalon.
Az egykori kék szalon esetében azonban már csak a név sejteti, hogy a falakat kék tapéta borította. Ez a szoba őrzi II. János Pál pápa győri látogatásának több emlékét is. Az akkori magyar miniszterelnök pedig a vörös szalonban köszöntötte a Szentatyát. A zöld és a kék szalonban ószövetségi témájú képek függnek a falakon, míg a nagyebédlő és a vörös szalon falairól püspökök néznek le a látogatókra.
A csillár a 19. század végéről származik
Hazánk egyik legszentebb ereklyéje, a Szent Korona többször is megfordult a győri Püspökvárban. Először 1440 májusában, amikor Erzsébet királyné és a gyermek V. László király Benedek győri püspök jóvoltából a székesfehérvári koronázás után itt talált menedéket. A 17–18. században a Szent Koronát az új koronázó város, Pozsony középkori várában őrizték. Azonban kevésbé ismert, hogy a 1600-as évek első felében, az állandósult török háborúk és az erdélyi fejedelmek meg-megújuló támadásai miatt több alkalommal (1640, 1645–1647) is a biztonságosabb győri várba menekítették. II. József halálát követően az akkor Bécsben őrzött koronát Budára szállították.
A Szent Korona többször is megfordult az épületben
A menet a nemzeti ereklyével 1790. február 19-én délután érkezett Győrbe. A püspök, a káptalan és a város nagy pompával fogadta, s kísérte a Székesegyházba. Ott a Szent László-oltárra helyezték, hogy a nép nyilvános tiszteletre járulhasson elé. Éjszakára a Püspökvár kápolnájába vitték át. Ettől kezdve a királyi jelvényeket Budán őrizték s csupán a pozsonyi koronázások alkalmával szállították el azokat. Az oda-vissza út során egy-egy éjszaka erejéig Győrött „pihent meg” a korona.
A várkert
Az épületből kilépve a várkertben is tehettünk egy rövid sétát, amely az utóbbi években megújult, szökőkút, sétányok, rózsalugas, virágok díszítik, teszik békéssé, barátságossá.
A győri Püspökvár egyébként Magyarország egyetlen középkori alapokon álló püspöki rezidenciája, melyet Károly Róbert fia, Kálmán püspök kezdett el építeni a 14. század közepén. A 15. század végén jelentős késő gótikus és reneszánsz bővítések történtek. A török időkben az épületegyüttes a győri főkapitányok rezidenciája volt, akiktől gróf Zichy Ferenc püspök (1743–1783) 1745-ben váltotta vissza. Az épület történetéhez az is hozzátartozik, hogy a Szent Korona többször megfordult itt.
A látogatáshoz előzetes regisztráció szükséges a Szent László Látogatóközpont kaptalandomb.hu honlapján található elérhetőségek egyikén. A csoportok csütörtökönként 11; 13 és 15 órakor indulnak a Püspökvár tornya alatti térről.
Földvári Gabriella
fotó: Marcali Gábor