Virtuális történelmi sétát vezetett Szabady János helytörténeti kutató Az életünk, utcái terei sorozat előadásaként a győri Kisfaludy Károly Könyvtárban.
Illusztrációk, fotók és történeket segítségével járták végig kronológiai sorrendben Ménfő és Csanak település múltjának nyomait a résztvevők. Az első állomás a ménfői csata emlékhelyére vezetett, ahol 1044. július 5-én III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel magyar király hadai ütköztek meg, mely a magyarok vereségével végződött.
A ménfői csatajelenet
Aztán 1244-ben IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta a környék nemeseinek az ítélő széket, majd több mint 200 éven át ugyanott részországgyűléseket, nemesi nádori üléseket tartottak. Ma a Királyszékdombon egy kereszt őrzi a történelmi eseményt. A török kort idézi a 165 méter magasan álló Világosvár, amely a győri vár elővára volt, és jó rálátást biztosított a győri csonkatoronyra. Nevét onnan kaphatta, hogy tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét.
Egy monda szerint 1704-ben Rákóczi a településen tartózkodott és egy fához kötötte lovát, melynek emlékét kőoszlop hirdeti. Szabady János levéltári kutatásai szerint azonban Rákóczi soha nem járt Csanakon. A fa annak az egyezségnek az emlékét őrizte, amelyet 1740-ben Szent Márton főapátja és Kisbarát birtokosa, Viczay Héder kötött, hogy Baráti és Csanak határvonalán egy fát meghagynak a szabadságharc emlékére. A fa 1934 kiszáradt, majd kivágták, helyén ma kopjafa és emlékmű áll.
Az 1848-49-es szabadságharcnak is van emléke, a Pusztai út és Koroncói út találkozásánál, ahol az 1849. június 28-i győri csatában elesett Szabó János huszárszázados emlékoszlopa található, melyet bajtársai 1874-ben állítottak. Az emlékművet a közelmúltban felújították.
Szabady János beszélt még a Bezerédj-kápolna történetéről, melyet 1311-ben Baráti Márton építtetett, majd a Bezerédj-kastélyról is szó volt, amely1812-ben épült.
Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a 18 házból álló Ménfőpusztából hogyan alakult ki a több mint 10 ezer lakosú mai Ménfőcsanak, amely 1934-ben Csanak és Ménfő összeolvadásából, majd 1970-ben Győrhöz csatolásával vált egységes településsé.
Földvári Gabriella
Fotó: illusztráció/Szabadi János