A nők tovább élnek, mint a férfiak. A családi munkákat is beleszámítva, általában többet is dolgoznak náluk. Ennek ellenére a munkahelyükön 22 százalékkal kevesebbet keresnek. Az indokolatlan béregyenlőtlenség megszüntetése, mérséklése a kormánypártok politikai programjában is szerepel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatai szerint 9 millió 772 ezren éltünk Magyarországon. Az egyéves gyerekek 48,7 százaléka lány, 51,3 százaléka fiú volt, vagyis ez az adat is mutatja, hogy eredendően több férfi születik. A KSH interaktív statisztikája szerint 2019-ben 67 éves korban volt igen jelentős szakadék a nők és a férfiak arányában. (57,5 százalék férfi, és csupán 42,5 százalék nő.) A 75 éves kort már csak a férfiak 39,1 százaléka, míg a nők 60,9 százaléka érte meg. A nyolcvanadik születésnapját a férfiak 33, a nők 67 százaléka ünnepelheti.
A nőnap okot adhat arra, hogy feltegyük a kérdést: miért erősebbek, kitartóbbak, szívósabbak és hosszabban életképesek a nők a férfiaknál? Anélkül, hogy az orvostudomány szakmai kérdéseiben avatatlanul elmerülnénk, idézzünk két okot erről a szakterületről. Az Index.hu és az egészségügyi lapok által is átvett, korábban közölt szakcikk sok más mellett két élettani különbséget vázol fel a nők életesélyei javára.. Az egyik a „kocogó szív hipotézise.” E szerint a menstruációs ciklus második felében a nők szívverése közel annyira felgyorsul, mintha folytonosan kocognának.
A mozgás, a rendszeres kocogás szív- és érbetegséget megelőző előnyei pedig bizonyítottak. Ennél is népszerűbb elmélet a menstruációt szabályozó ösztrogén szerepe. Az ösztrogénnek antioxidáns hatása van, jórészt megköti a sejteket károsító anyagokat az emberi szervezetben. Nyilván még sok más dolognak – például a társadalomban hagyományosan betöltött szerepük tudatos megélésének, az akaraterőnek, életigenlésnek –, de minden bizonnyal ennek a két élettani tényezőnek, biológiai adottságnak is köszönhetjük, hogy a hölgyek tovább élnek.
A statisztikai prognózisok egyébként rövid távon nagyjából ezt a mostani nő–férfi arányt vetítik előre. 2060-ban viszont a szakemberek szerint már csak 51,8 százalék lesz a nők aránya a 70 éves korosztályon belül. (Ennek okáról tudományos igényű magyarázatot a demográfiai számítások
mellett nem találtunk.) Az évtizedek során a nők társadalmi szerepe is folyamatosan változik. Ez mindenekelőtt a munkaerőpiacon érhető tetten. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában Klein Sándor munkapszichológus azt állította: átlagosan a nők jobb vezetők, mint a férfiak. Egy felmérés készítői öt fontos vezetői tulajdonságot vizsgáltak, és az eredmény alapján átlagosan négyben jobbak voltak a nők.
Ilyen például a nyíltság, az innováció, a módszeresség vagy a világos beszéd. A felmérés szerint, mindemellett egy kicsit jellemzőbb a nőkre a céltudatosság is, valamint a segítőkészség. A társadalom, a gazdaság, de önmaguk a nők is egyre inkább felismerik ezeket a képességeiket.
Megmutatkozik ez a nők vállalkozói kedvének növekedésében is. A piacesprofit.hu legfrissebb közlése szerint „a hazai vállalkozások 14 százalékában már minden tulajdonos és cégvezető nő. Első ránézésre nem magas a szám, de 2010-ben még csak 10 százalék körül volt ez az arány, így
arányaiban a növekedés igen jelentős.”
Győrben vannak sikeres példák arra, hogy jelentős vállalatok élén, vagy ügyvezetésében irányító szerephez jutottak a nők. Városunkban régebben ez a könnyűiparra volt jellemző, ezt az iparágat háttérbe szorította a világpiac, a nők azonban a korábban nem nőiesnek tartott járműipari vállalkozások vezetőiként is helytállnak.
A társadalmi és a gazdasági szerepvállalás közben a nők családi fontossága sem csökken. Régebben az volt az elfogadott magatartásminta, hogy a férfi a családfenntartó, a nő pedig a családmegtartó. A nők saját ösztöneik, felelősségérzetük, biológiai és lelki adottságaik miatt családmegtartó felelősségüket nem tudják, többségük nem is akarja feladni. Ennek betöltéséhez azonban szükség van a férfiak nagyobb szerepvállalására a családban. Ez nem a férfiasság föladását jelenti, hanem a családon belüli szolidaritás, szeretet gyakorlását. Nőnap idején érdemes végiggondolni ezeket a szerepeket. A nőknek nemcsak köszönet jár, hanem közreműködő segítség is.
Tv-s szerkesztő: Ficsór Dávid