A koronavírus-járvány most minden területére kihat az életünknek. A lelki segélyszolgálatok teszik a dolgukat a vészhelyzetben is. Dr. Varga Gábor pszichiátert kérdeztük, hogyan tudják megoldani, hogy a telefonon kért segítséget mindenki megkapja és tapasztaltak-e már változást a segélykérők számában.

A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya nő. Világszerte alakultak szervezetek a megelőzésre, hogy segítsék azokat, akik úgy érzik, önerejükből képtelenek kilábalni nehézségeikből, válsághelyzetbe jutottak. Ilyen prevenciós, megelőző szervezetek a lelki elsősegély telefonszolgálatok, amelyek alapelvei között szerepel a névtelenség a bizalom megőrzéséért, az állandó elérhetőség, a probléma-érzékenység, beleérző támasznyújtás, az élet, mint érték képviselete.

A Magyar Lelki Elsősegélyszolgálatok Szövetsége (LESZ) 19 szolgálatból álló szervezet, amely több mint 500 önkéntessel működik. A lelki elsősegélyszolgálat az ország bármely részéről ingyenesen elérhető, mobilról is hívható a 116-123 telefonszámon.

Dr. Varga Gábor pszichiáter, a győri szolgálat szakmai vezetője elmondta, a koronavírus okozta vészhelyzet kialakulása miatt lényegesen nőtt a segélykérő hívások száma az elmúlt két-három hétben. A feldolgozott megkeresések azt mutatják, hogy a hívástartalmak is változtak. Érzékelhető a félelemnek, a szorongásnak, a jövőképbeli bizonytalanságnak egyre gyakoribb megjelenése. „Sajnos, amit vártunk, abban nincs csökkenés, mert a komolytalan hívások száma is növekedést mutat, a koronavírussal szórakozó megkeresések is megjelentek. Nagyon szomorú és morbid is egyben, hogy társadalmunkban néhányan milyen infantilis módon reagálnak erre a kialakult helyzetre” – hívta fel a figyelmet a pszichiáter.

A szolgálat működésében is szükség volt a változtatásra, bizonyos lépéseket meg kellett tenni, hogy a munkatársaknak is biztosítani tudják az anonimitás mellett a járványügyi előírásokat.

Azokban az intézményekben, ahol zárt rendszerben működnek a szolgálatok – például egészségügyi vagy szociális intézményekben –, ott fel kellett mérni, hogy az önkéntes munkatársak bejárása biztosított legyen anélkül, hogy az anonimitásuk sérülne. A szolgálatoknál is kiemelten figyelnek a 65 év felettiekre, nem javasolják a a bejárást az ügyelésre, annak ellenére sem, ha a személyi higiénés feltételek biztosítottak. A fiatalabb generáció vállal most többet az ügyeletből, ami bizonyos városokban csökkentette is a fogadó órák számát. A rendszer azonban úgy működik, hogy ha foglalt a vonal, akkor továbbadja a jelzést a többi szolgálatnak. Vannak nagy központjaik, pl. Békéscsaba, Szeged, Debrecen, amelyekhez átirányítva fogadják az összes megkeresést.

Külön kiadtak a szolgálatok számára egy központi anyagot, ami a mostani járványhelyzetre ad előírásokat arra vonatkozóan, mire figyeljenek, milyen tényszerű dolgokat közöljenek, természetesen a két nemzeti vírusvonal számát is megadják a kollégák, valamint, ha olyan operatív intézkedésre van szükség és beleegyezik a hívó, akkor a 112-es hívószám bekapcsolását is javasolják. Ha esetleg elrendelik a szomszéd országok mintájára a kijárási tilalmat, akkor a szolgálatnál is további változtatásra lesz szükség. Felmérették a szolgáltató telefontársaságokkal az otthon végezhető „házi kapcsolás” lehetőségét a háttérzaj nélküliség és az anonimitás biztosítására kiemelten ügyelve, így azok a munkatársak, akik ezt vállalják és akiknek tudják a lehetőséget megadni, többet tudnak vállalni a kieső kollégák munkájának enyhítésében és a közlekedésből adódó kockázat is csökkenne ezáltal.

„Éppen egy több száz fős konferencia lemondására kényszerültünk, amelyre április elején került volna sor, az öt határon túli – három erdélyi, egy beregszászi és egy dunaszerdahelyi – szolgálatokkal – most csak telefonon tartjuk a kapcsolatot, elmaradnak a továbbképzések, tréningek és szupervíziók is” – vette sorra a járvány okozta változtatásokat dr. Varga Gábor.

A győri központnál is minden munkatársat személy szerint kérdeztek arról, ki mit vállal, milyen lehetőségei vannak az otthonról végezhető munkára és a kollégák egyharmadánál megvan a lehetőség, és a szándék is, hogy „home office-ban” nyújthasson segítséget. Náluk harminc százalékkal csökkent mostanra a szolgáltatási idő, de mivel országosan egységes rendszerben dolgoznak a lelki elsősegélyszolgálatok, így minden hívást tudnak fogadni, nem lesz fennakadás a vonalra várakozásban.

A pszichiáter arról is beszélt, milyen hatása lehet az otthon maradásnak, mire kell figyelni, ha többet leszünk összezárva a családtagjainkkal. Most a bölcsőde és oktatási intézmények bezárása miatt a gyerekek otthon vannak, a szülők közül is többen kényszerülnek az otthon maradásra, így több időt töltenek együtt a családtagok – a nagycsaládosokra vagy többgenerációs családokra még inkább jellemző – érzékelhető, hogy felborul a napi vagy heti rendünk, a megszokott napi rutinunk sem tud segíteni a feszültség oldásában és lakásunkban, házunkban töltve az időnket nem tudjuk „kiventillálni a bennünk lévő lélektani fortyogást”, legyen az düh, szorongás, félelem. A lelki segélyszolgálatoknál még nem tapasztaltak eddig nagyobb számú agressziót az átlagosnál, amelyre az is lehet a válasz, hogy a félelem csökkenti az agresszivitás fellépési esélyét és a szorongás inkább kényszereket szülhet. Dr. Varga Gábor szerint érdekes lehet annak megfigyelése, hogy a járvány elmúltával a régi és megszokott életritmusunk és napi, heti rendünk visszaállásával, hány embertársunknál maradnak meg a jelenlegi vészhelyzet szülte rituálék. A pszichiáter mint 65 év feletti és mint orvos a járványra vonatkozó előírások és szabályok betartását tartja a legfontosabbnak.

„Most én is otthon maradok, mindenkit erre kérek, hogy ezzel segítsük a járvány lassítását. Sorba veszem és már neki is láttam olyan itthoni munkáknak, amiket évek óta halogattam. Számomra jó feszültségoldás, ha így is hasznossá teszem magam” – zárta a vészhelyzet szülte telefonos beszélgetést dr. Varga Gábor pszichiáter.